»Társadalomtudományi végzettségűek munkaerőpiaci helyzetéről készített kutatást a Kurt Lewin Alapítvány, melynek eredményeiről az Eötvös Loránd Tudományegyetem " Társadalomtudományi végzettséggel a munkaerőpiacon" című konferenciáján számolt be Héra Gábor, az alapítvány kutatója. A munkaadói oldal részéről a versenyszféra, a non-profit szektor és a HR- szakma képviseletében közel 40, míg a hallgatókkal 30 mélyinterjú készült a társadalomtudományi végzettségűek helyzetét vizsgáló kérdésekben.Elvben nagy, ám a gyakorlatban mégis beszűkült a társadalomtudományi diplomával rendelkezők mozgástere. A munkáltatók az ebbe a csoportba tartozó állásvadászoknál főként a specializációt, a képző intézmények és a munkaerőpiac kapcsolatát hiányolják. Nyelvtudással, előnyös tulajdonságokkal nőnek az esélyeik, ám komoly konkurenciaharcra számíthatnak: a túljelentkezés gyakran kétszázszoros.
A specializáció hiánya hozza zavarba a munkáltatókat
A kutatásból kiderült: a munkáltatókat elbizonytalanítják, zavarba ejtik a társadalomtudományi végzettségűek. Az ok: bár a közgazdaságtantól a statisztikáig több területen rendelkeznek részleges ismerettel, besorolásuk mégis nehézséget jelent. A társadalomtudományi diplomások képzése túl általános, szakterületüket lehetetlen pontosan behatárolni.
Társadalomtudósból piackutató vagy HR-es
Ami a frissdiplomásokat is megdöbbenti: a munka világában nem társadalomtudósok, hanem HR-esek, piackutatók lesznek. Az olyan, utóbbi néhány évben indult szakképzések, mint a kulturális antropológia, még nagyobb fejtörést okoznak a munkaadók számára. A munkaadói oldal véleménye szerint a társadalomtudományi diplomások versenyképességét a specializáció, a magas szintű idegennyelv-tudás segíti elő. A munkaadók ugyanakkor azt tapasztalták: a pályakezdők önbizalma, karrierelvárása sokszor aránytalanul nagy.«
/Forrás: Takács Gabriella, jobpilot.hu/
