»Závecz azt mondta, nem kell misztifikálni a közvélemény-kutatók hatalmát, de homokba sem kell dugniuk a fejüket, letagadni, hogy nincs befolyásoló ereje a politikai témával foglalkozó mérési eredményeknek. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem rajtuk múlik a választás végeredménye, szerinte sokkal inkább megmozgatják a szavazókat a pártok szlogenjei és üzenetei.
Az egyik fő kérdés persze, hogy egyáltalán megbíznak-e az emberek a felmérésekben. Závecz Tibor egy 2004-es kutatásra emlékeztetett, amelyben több cég együttesen arra a kérdésre kereste a választ, hogy "A közvélemény-kutatók reális képet adnak-e az emberek véleményéről?" Az eredmény azt mutatta: 50 százalék szerint igen, 22 százalék már azt felelte, hogy bizonyos intézetek igen, míg mások nem, 16 százaléknyi válaszadó viszont határozott nemmel válaszolt, a többiek passzoltak. Závecz annyit még megjegyzett, hogy azóta élesedett az ellentét a politikai táborok között, ma valószínűleg más eredmény születne egy ilyen vizsgálat esetén.Egyik cégvezető sem ismerte el, hogy "tendenciaszerűen húznának" valamely politikai erő irányába a pártpreferencia-vizsgálataik. Gyakorlatilag mindannyian osztják Stumpf István véleményét erről, aminek a lényege, hogy nem is nagyon vannak különbségek ha egy-egy párt eredményét összehasonlítjuk a különféle intézeteknél. Ha van, az a minta nagyságával, a kérdezés módszerével (telefonos, személyes), a felmérés időtartamával (fél naptól öt hat napig is tarhat) és a felmérés időpontjának eltérésével, vagyis szakmai különbségekkel magyarázza. A megkérdezettek arra hívták fel az olvasó figyelmét, hogy alaposan nézze meg az eredmények mellett közölt apróbetűs részeket is. Stumpf konkrét példát is hoz arra, hogy őt és cégét személy szerint sem lehet vádolni fideszes elfogultsággal. "A műsorunkat pont azért vették le a HírTv-ről, mert abban rendszeresen rosszabb mérési eredményeket tettünk közzé a Fideszről, mint mások."
Az összes közvéleménykutató-cégre igaz, hogy leginkább piackutatásból élnek, bevételeik meghatározó részének köze nincs a politikai mérésekhez. Capital Research bevételeinek 10-15 százaléka származik politikai megrendelőktől, míg a Szonda Ipsos esetén ez csak 6-7 százalék, a többi piackutatás: autó, mosópor és a többi. S hogy mégis miért akar szinte minden nagy közvéleménykutató szeletet magának a párt- és állami megrendelések tortájából? Mint mondják, hogy megmutassák magukat a nyilvánosságnak, s presztízs okokból.«
/Forrás: origo/
