»Hammer Ferenc szerint a a magyar közvélemény-kutatás történetében voltak esetek, amikor politikai vagy taktikai okokból születtek eredmények, de konkrétumokat nem mondott. Az általunk megkérdezett közvélemény-kutatók ugyanakkor - nem túl meglepő módon - tagadták ezt.
Stumpf István azt mondta: "Nem emlékszem ilyesmire". Hozzátette: "mi nem tudunk belenyúlni a fájlba". Závecz Tibor is hasonlóan reagált: "Viccnek tartom ezt, kizárt, nem volt nálunk manipuláció." A Szonda igazgatója azt hozta fel állítása igazolására, hogy egy 1500 fős felmérés, "1500 darab jegyzőkönyv". Szerinte, ha ezekben nem korrekt módon kérdeznének, ha nem korrekt módon állítanák össze a megkérdezettek körét, a mintát, akkor "az csak feltűnt volna már valakinek".
Stumpf ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy "hibahatáron belül van pici játszadozási lehetőség". Ő ezt azzal magyarázza, hogy egyes cégek "akár értékalapon szolidárisabbak valamely párthoz". Stumpfhoz hasonlóan Závecz sem lát tendenciát abban, hogy bizonyos intézeteknél az egyik párt, míg másnál az ellenfél állna rendszeresen magasabb népszerűségi mutatóval.
Ugyanakkor a Szonda kutatója is érzékelteti, hogy van némi "játszadozási lehetőség", amikor így fogalmaz: "Nekem belefér, hogy ilyen mozgékony politikai közegben 1-2 százalék erre, vagy arra mozdul el. Az belefér, hogy az egyik cégnél 2 százalékkal felmegy X párt támogatottsága, míg a másiknál pont ennyivel csökken. Ez matematikailag még magyarázható."
Kincses Péter más magyarázatot ad a mérések közti különbségekre. "A közvélemény-kutatás nem olyan, mint a mérőszalag, ami egzakt számot mutat, mi nem egy statikus, kézzel fogható világot mérünk. Ez a világ folyton mozgásban van, leginkább ezért a meteorológusokhoz tudnám ebben a tekintetben hasonlítani a közvélemény-kutatókat."Miközben előfordulnak vádaskodások, arról sincs szakmai egyezség, hogy van-e egyáltalán hatalmuk a vizsgálatok eredményeit közzétevő cégeknek. Kettő-kettő arányban mondtak igent és nemet a legnagyobb közvéleménykutató-cégek vezetői az említett kerekasztal-beszélgetésen arra a kérdésre, hogy a politikai témájú felméréseik eredménye befolyásolja-e az embereket. A Szonda kutatási igazgatója azt mondta az [origo]-nak, hogy egyértelműen igen a válasza erre, de ez a befolyásoló erő az elmúlt másfél évtizedben jelentősen csökkent.
Jelenleg a választók úgy 6-10 százalékára, vagyis nagyjából félmillió-egymillió emberre taksálja Závecz azt a réteget, amely még nem kötelezte el magát a két egymással szemben álló politikai tömb valamelyike mellett. Elvileg ebből - a választásokat bőven eldöntő tömegből - halászhatnak még a pártok. "Régebben több volt a bizonytalan, több volt a magyar vándor, aki sétálgatott a pártok között. Először az MDF-re szavazott, aztán '94-ben az MSZP-re, majd a Fideszre" - állítja a kutató.
A Capital Research igazgatója szerint is képesek befolyásolni pártpreferencia-vizsgálatok az arra kíváncsiakat, csakhogy az egyáltalán nem egyértelmű, hogy milyen eredmény, milyen irányba hat. Kincses Péter azt mondta, a bizonytalanok szívesen csatlakoznak a győztesnek látszó párthoz egy kampányban - ezt több tudományos elmélet is igazolja -, de ez akár elkényelmesítheti is a törzsszavazókat, miközben mobilizálhatja a vesztésre álló, ellenoldal szimpatizánsait. Vagyis elméletileg bármilyen irányba elsülhet, ha valaki tudatosan, a szakmai etikát megsértve "hoz ki" valamilyen eredményt.« /Folytatjuk/
/Forrás: origo/
