A Dohányzás Elleni Világnap (május 31.) alkalmából egy korábbi fókuszcsoportos kutatásunkból közlünk rövid részleteket, mely a fiatalok cigarettázási szokásairól készült, de fontos háttér-információként feltárja a korosztályra jellemző életmódbeli sajátosságokat is. (Forrás: Forecast Research)
Életmód, helyzetkép a 25-35 éves korosztálynál
A 25-35 éves férfi korosztály életmódját tekintve az átlag családos ember hétköznapját éli. Fő tevékenysége (napi 10-12 óra, sokszor hétvégén is) a család és közvetlen hozzátartozók eltartására irányul, éppen ezért bármilyen más szabadidős tevékenység, mint például a szórakozás nem játszik hangsúlyos szerepet életében. Egyedül a sport iránti érdeklődés, elkötelezettség jelenik meg pregnánsan ennél a korosztálynál, mint a kikapcsolódás, feszültség-levezetés lehetséges módja (ezt támasztják alá egyrészt a korosztály újságolvasási, TV nézési szokásai is: a legnépszerűbb újság a Nemzeti Sport, a legnézettebbek a TV-ben a sportműsorok).
Jövőkép
Jelen helyzet megélésében fő szerepet játszik a bizonytalanság, kilátástalanság, tehetetlenség, túlterheltség, fásultság érzése, félelem a munkanélküliségtől és látensen a családfenntartói pozícióból eredő frusztráltság, melynek oka a mindennapi egzisztencia egyre nehezebb előteremtése. Ennek okát az általános gazdasági és politikai helyzet instabilitásban látják. Mindezek egyenes következményeként jelenik meg a rövid távú gondolkodásmód, a máról holnapra élés attitűdje, továbbá a jövőorientáció, hosszú távú gondolkodásmód teljes hárítása, pesszimista beállítódás a jövővel kapcsolatban.
Adott célcsoporton belül az önálló, a családeltartási gondokkal még nem küszködőknél optimistább beállítottság tapasztalható mind a jelenre, mind a jövőre nézve. Ezt a motiváltabb állapotot a még ki nem teljesedett önmegvalósítási törekvés indokolja (pl.: még családalapítás előtt áll).
A szabadidő eltöltésére több idő áll rendelkezésre, mely nemcsak a sport iránti rajongásban jelenik meg, hanem aktív részvételben is megnyilvánul.
Vágyak, remények
A vágyak tekintetében az adott korosztálynál - mind a családosoknál, mind az önállóknál - teljesen egyértelműen az anyagi, egzisztenciális vagy ennek bármely tárgyiasult formája dominál (lakás, kocsi,...).
Aspiránsok
Az adott korosztály aspiránsai középfokú végzettséggel rendelkeznek, gazdasági, kereskedelmi, vállalkozói területen dolgoznak. A feltörekvők nagyon lényeges motivációs különbséget mutatnak a célcsoport többi tagjával szemben, saját maguktól várják a jövő megoldását ("Nekem kell tennem valamit, ha azt akarom, hogy jobb legyen; irányítani tudom a saját sorsomat, befolyásolni tudom a jövőmet."), ellentétben a családosokkal, önállókkal, akik egyértelműen a külső környezet - gazdasági, politikai, társadalmi - változását tartják a helyzetmegoldás kulcsának.
Vágyképük, megfogalmazott elvárásaik is differenciáltabbak, bár itt is preferáltak az anyagi szempontok, de ezen túlmutatva nagyon fontos számukra a "milyen legyek" megfogalmazása.
Én-ideállal kapcsolatos elvárásaik:
• fontos, hogy szeressem a munkámat, ebből majdnem minden igényemet kielégítően meg is tudjak élni,
• általában sikeres legyek, de emberi - nem hero-típus,
• állandóan fejlődjek mind emberileg, mind szakmailag, képezzem magamat,
• ne legyek átlagos, középszerű, legyen egyéniségem,
• normális emberi kapcsolataim legyenek,
• egészséges legyek.
A fenti tényezőkből is kitűnik, hogy az aspiránsokat sikerorientált attitűd jellemzi, továbbá mozgósítható belső energiákkal rendelkeznek, viszont a konkrét karrierlehetőség, karrierkép nem kidolgozott.
Szabadidős tevékenységük szélesebb vertikumban valósul meg: sport, mozi, színház, utazás.
Életmód, helyzetkép a 18-24 éves korosztálynál
A célcsoport legnagyobb részét (85%-át) diákok - középiskolák végzős hallgatói és felsőfokú képzésben (egyetemek, főiskolák) résztvevők - alkották. A diákok, eltartott státuszban élők egyértelműen a szülők pénzügyi, emocionális támogatását élvezik (bár vannak, akik a tanulás mellet dolgoznak is). Ez meghatározza a tanulók anyagi, szociális kondícióját. Ez egyrészt biztonságérzést nyújt nekik, másrészt függőséget okoz, amit életkori sajátosságukból eredően ez a korosztály nehezen visel el, mivel ez a szülőkről való leválást, a felnőtté válást akadályozza.
Mindennapok jellemzői, szabadidős tevékenység
A napi ébredés kötött időpontú a középiskolásoknál, a felsőfokú képzésben résztvevőknél random (saját normájuktól és kötelezettségüktől függ). A délelőtt az oktatás jegyében telik mindkét diákcsoportnak. Ez a középiskolásoknál 14-15 óráig tart, majd a délután a különórák és az aktívabb sport, ill. a párkapcsolatok erősítése jegyében telik; az estét a családdal vagy a kortárscsoporttal töltik. A felsőfokú képzésben résztvevőknek délután folytatódik az oktatás (amely egészen különböző napi időpontokban ér véget); mivel az előadások látogatása nem kötelező, így több szabadidős tevékenységre tudnak időt szakítani napközben (pub, mozi, kirándulás, sport, nyelvtanulás és más jellegű továbbképzés).
Korosztályi jegyként nyilvánul meg az egész célcsoportra jellemző a hétvégi nagymértékű szórakozás, amelynek elsődleges valódi indítéka nem az adott szórakozás nyújtotta élvezetek (disco, tánc), hanem az életkori sajátosságokból eredő affiliációs (társulási) szükséglet a kortárscsoporttal.
A korosztályra az alábbiak vannak hatással (a résztvevők válaszai alapján):
• család, divat, pénz, tömegkommunikáció, szerelem, sport, suli, zene, szórakoztatóipar, személyes kapcsolatok.
A korosztály az alábbi problémákkal küzd (a résztvevők válaszai alapján):
• pénz, anyagi függőség, szabadságigény, szülő-gyerek kapcsolat, tanár-diák kapcsolat, pályaválasztási és továbbtanulási problémák, munkanélküliség, egészség.
Jövőkép
Jól elkülönül a középiskolát befejezők és a felsőfokú képzésben tanulók jövőképe. A középiskolások jövőképére a "tanult szakmámban fogok elhelyezkedni", vagy a "tanult szakmámban egyáltalán nem fogok elhelyezkedni" attitűd jellemző. Tehát nincs kialakult differenciált jövőképük, ami az életkori sajátosságnak (18 év) következménye.
A felsőfokú képzésen belül is jól elkülöníthető jövőkép jellemzi a gazdasági- kereskedelmi-műszaki ill. a humán képzésben résztvevőket. A gazdasági-kereskedelmi-műszaki diploma várományosai menedzser jövőt ambicionálnak maguknak és egyértelműen optimista beállítottság jellemzi őket. A leendő bölcsészdiplomások vagy pesszimistán anticipálják a jövőt ("nem ér semmit a diplomám"), vagy megfogalmazódik bennük önmaguk átképzésének szükségszerűsége.
Vágy, vágykép; elvárások, motivációk
A csoportban szereplő végzős középiskolások vágyképe egyrészt irreális (Monte Carlo, Jaguár, Corvette), másrészt az anyagi, illetve anyagi értékekre koncentrálódás jellemzi. Megfigyelhető továbbá az alacsony munka-motiváció "olyan munkát szeretnék, ahol keveset kell dolgozni, és sokat lehet keresni; lógós munkahelyet szeretnék"
A felsőfokú oktatásban résztvevőknél is egzisztenciális, pénzügyi elvárások jelentek meg elsősorban. De hasonlóan az aspiránsokhoz, felszínre kerültek másfajta szükségletek, elvárások is, úgymint: változatosság, függetlenség, továbbjutási lehetőség, munkaszeretet, jó társaság, önmegvalósítási igény, állandó fejlődés szakmailag-emberileg, humor, könnyedség, nem átlagosság igénye.
Aspiránsok
Az aspiránsok azonos motivációkkal és elvárásokkal rendelkeznek, mint a 25-35 évesek, de ennél a korosztálynál nem lehet elkülöníteni a feltörekvő attitűdöt a leendő szakma megszerzéséhez szükséges általános szakmai elvárásoktól (pl.: közgazdasági egyetemisták: "fehérgalléros menedzser leszek"). (Folytatjuk)
Fókuszcsoportos piackutatás után érdeklődik? Ajánlatunk: Fókuszcsoport profi moderátorral, detektívtükrös teremben
