Az alábbiakban részletesen – az eddigi sajtóanyagoknál jóval részletesebben – mutatjuk be az újonnan kialakított, kvalitatív piackutatási minőségbiztosítási rendszer – a Pixer – működését, jellemzőit. Arról, hogy összefoglalóan miben is rejlik a Pixer értelme, filozófiája, korábban már írtunk, ez a post itt olvasható.
Előzmények, alapok
A minőségbiztosítási rendszer kialakításának igénye nem új keletű, bizonyára sokaknak meglepő, de a PIXER alapjait 2001-2002 körül rakták le az akkori PMSZ tagok, de akkor még nem jöhetett létre a rendszer a maga valójában, csak „tervezőasztalon” létezett. A jelenleg kialakított rendszer felállítását viszont jelentősen megkönnyítette az, hogy volt már előzménye a PMSZ-ben, volt szoftverleírás, volt miből kiindulni. Induláskor 5 kutató cég adott pénzt a rendszer létrehozására, nem sokkal később már 11 tagot tudhattak maguk közt, majd a PPT piackutatási szervezetet megalakító cégek is csatlakoztak a rendszerhez és így 2009 májusára már 16 cég alakította meg együttesen a PIXER a Minőségi Piackutatásért Egyesületet. Mind az egyesület, mind a szoftveres ellenőrző rendszer kialakításakor nagy figyelmet fordítottak a piackutató cégek az adatvédelemre és az adatbiztonságra, továbbá arra, hogy a rendszer csak ellenőrzi a regisztrált tagokat, de se a tagságnak, se az egyesület vezetőinek ne legyen lehetősége arra, hogy a létrejövő adatbázis tartalmát megtekinthesse, illetve letölthesse. Annak érdekébe, hogy a rendszer megfeleljen a hatályos adatvédelmi szabályoknak, az adatvédelmi biztos hivatalával, ügyvédekkel, illetve egy független adatvédelemre szakosodott vállalat szakembereivel egyeztettek a szervezet létrehozói, illetve a működés elindulása után a rendszer működését auditáltatja az egyesület.
A Pixer alapvetően iparági kezdeményezés, vannak benne piackutatási szervezeten kívüli cégek, PMSZ tagok és PPT tagok is. A rendszer nemcsak a minőségbiztosítás miatt fontos, de a szervezők munkáját is segíti. A rendszerhez való csatlakozás természetesen nem kötelező egyetlen kutató cég számára sem, a vállalkozások nyilván mérlegelik majd, hogy milyen versenyelőnyt fog nyújtani a részvétel, illetve milyen gyakorlati tapasztalatok lesznek majd, ha a rendszer élesben is működik. A Pixer elvileg működhetne kvantitatív kutatás esetében is (az induláskor csak fókuszcsoport/mélyinterjú esetében lesz használható).
A Pixer minőségbiztosítási rendszer legfontosabb célja, hogy segítse a szervezőket abban, hogy minőségi, a kutatási tervnek megfelelő válaszadókat szervezzenek be a fókuszcsoportos és mélyinterjús kutatásokba, növelve ezzel az ügyfelek elégedettségét és bizalmát, amely segítségével reméljük, hogy az egész piackutatási szakma elfogadottsága növekszik. A rendszer használatával a piackutató cégeknek lehetősége nyílik egy átfogóbb, a cégenkénti ellenőrzést kiváltó, más cégek kvalitatív kutatásaiban részt vevő válaszadók ellenőrzésére, így biztosítva a folyamatos magas minőséget.
A rendszer működése
Olyan szempontból tiszta lappal indul a rendszer, hogy alapból senki nem szerepel majd benne, a cégeknél esetlegesen már meglévő adatbázisok (a profi fókusz-látogatókról) nem használhatóak fel (adatvédelmi okok miatt).
Nagyon fontos, hogy a rendszerben (szoftverben) nincs olyan lehetőség beépítve, amely a teljes adatbázis adminisztrációját biztosítaná, csak a saját adataihoz férhet hozzá minden felhasználó! Az alapelgondolása az a PIXER-nek, hogy kell egy olyan adatbázis, amely 2 részből áll:
1. a szervezőket (tevékenységüket, működésük eredményét) tartja nyilván cégenként
2. egybegyűjti a válaszadókat, akik részt vettek fókuszcsoporton
A rendszerbe belépő kutató cégeknek minden egyes kvalitatív kutatásban részt vevő személyt fényképes igazolvánnyal kell ellenőrizni, 2 lépcsőben:
1. A fókuszcsoport előtt néhány nappal le kell ellenőrizni a résztvevőket, személyi adataikat be kell vinni a rendszerbe, majd a rendszer kiadja, hogy azokkal az adatokkal a konkrét személy részt vett-e valaha fókuszcsoportban*. Az ellenőrzés alapja 3 olyan adat, amely minden fényképes igazolványon megtalálható (név, születés helye, születés dátuma).
2. Amikor eljön a résztvevő a csoportba, be kell mutatni az igazolványát, a szervezőknek pedig ellenőrizni, hogy egyeznek-e az adatok az előzetesen (a csoporttagok szervezésekor) rögzítettekkel.
*A résztvevők szűrésének kritériuma: 3 adat egyezésénél automatikusan letilt a rendszer, nincs mérlegelési joga az adott szervezetnél a minőségbiztosításért felelős kollégának (minden Pixer tag cégnél lesz egy ilyen személy, akik működteti a rendszert), 2 adat egyezésénél mérlegelhet, de az a javaslat, hogy már 2 adat egyezésénél is küldjék el a személyt.
A rendszer meglehetősen flexibilis, személyre szabható: a szűrésnél a kutatás típusa is beállítható, mélyinterjú vagy fókuszcsoport, vagyis a cégek dönthetnek, hogy a fókuszcsoportba beengedik-e a mélyinterjún részt vett személyeket.
Iparág is beállítható: FMCG, távközlés, stb. Előfordulhat, hogy valaki részt vett egy távközlési csoportban, de az ügyfelet az nem zavarja, ha egy FMCG csoportról van éppen szó, vagyis bemehet a csoportba. A Pixer rendszer az ellenőrzésen kívül, minden egyes fókuszcsoport, illetve kutatás után kiállít egy igazoló lapot, amelynek célja, hogy a marketingkutató cégek igazolhassák saját minőségi munkájukat. Ezen a minőségbiztosítási lapon a kutatás adatait, illetve az adott fókuszcsoport minden fontos adatát láthatja a Megbízó (csoporton résztvevők keresztneve, kora, az ellenőrzött napok száma stb.).
A rendszer használatához internet kapcsolat kell, pl. vidéki kutatásnál mobil internet. Alternatív lehetőség: adatlapok kinyomtatása, a helyszínen ellenőrizni, majd utólag – az irodából - bevinni a rendszerbe. A rendszer csak azoknak az adatait tartja meg, akik bent voltak a fókuszcsoportban, nekik alá kell írni egy nyilatkozatot, melyben engedélyt adnak adataik tárolására. A túlszervezetteket külön is nyilvántartja a rendszer, így az adott cégnél azt is megnézhetik (és kiszűrhetik), hogy kik azok, akik az elmúlt 6 hónapban túlszervezettek voltak a Pixer tagszervezetek által végzett kutatásokban.
Az elkezdett projecteket viszont minden esetben le kell zárni*, mert különben az egész rendszer szellemiségét, komolyságát veszélyeztetné. (Az elnök szerint a cégeknek nagyon könnyű bekerülni, de a rendszer nem megfelelő használóit - akik pl. rendszeresen nem zárják le a projecteket, vagyis nem megfelelően használják a Pixert, könnyen ki is zárhatja a többi tagszervezet az egyesületből. Az ilyen tevékenységek követése nem lesz bonyolult, hiszen mindent naplóz a rendszer.)
*A kutatás lezárása: minden bevitt résztvevőnél definiálni kell, hogy mi történt vele: bement, túlszervezett, vagy el lett küldve. Csak ez után állítja ki a rendszer a Certificate-et.
Célcsoportok, igazolás
Többfajta célcsoportot különböztet meg a rendszer, az egyes célcsoportokra más-más kritérium vonatkozik, abból a szempontból, hogy milyen idő-intervallumon belül nem vehetett részt az illető fókuszcsoporton, speciális szegmensek esetében, pl. szívsebészeknél engedékenyebb a rendszer, egyébként sem náluk jellemző a professzionális csoport-lakó réteg kialakulása. Az egyes célcsoportok esetében a napokban zajló Pixer közgyűlés határozza meg, hogy milyen idő-intervallumok lesznek automatikusan beállítva a rendszerben. Átlagos célcsoport esetében vagy 6, vagy 3 hónap a valószínű. A rendszer enged eltérést az előre beállított intervallumtól (ha pl. a kutató cég így egyezett meg a megbízójával), de az igazoláson, melyet kiad a rendszer, ez is fel lesz tűntetve. Minden csoport után igazolást ad a rendszer, mely minden fontos adatot tartalmaz a csoportokról és azok résztvevőiről. Ez az igazolás az interneten keresztül is elérhető lesz. Speciális célcsoportnál – az ügyféllel egyeztetve – lehet úgy is használni a rendszert, hogy nincs semmilyen beállított kritérium, de a résztvevőket akkor is beviszik a rendszerbe, hogy más esetben szűrhetőek legyenek.
Rendszerhasználati szintek, jogosultságok
A Pixer különféle, jól adminisztrálható használati szintekkel rendelkezik:
1. Rendszer-adminisztrátor
Nem a tagoknál van, neki van jogosultsága cégeket felvinni a rendszerbe, akiknek aztán hozzáférésük lesz, kapnak egy szervezeti azonosítót, amivel beléphetnek.
2. Céges adminisztráció
Az adott cégnél dolgozó kollégák beléptetése, különféle jogosultságok adása. Cégvezetők minden jogosultságot megkapnak (csak a saját cégükre vonatkozóan), a szervezők pl. csak adatot vihetnek be, a minőségbiztosító csak adatot kérhet le, stb. – a beállítástól függően.
A rendszer tud olyat, hogy ha valaki pl. átírja az először bevitt adatokat, akkor az ő főnöke e-mailt kap a rendszertől, hogy adatmódosítás történt, aztán megvizsgálhatja, hogy jogos volt-e az adatmódosítás. Minden cég csak a saját adatait látja, le tud kérni statisztikákat a saját kutatásaira, pl. ki tudja nyomtatni a meghívottak listáját, a cég egyes szervezőinek teljesítményét, rangsorát.
A rendszer stabil, megbízható szerveren fog működni, a szervezők ígérete szerint nem kell leállásra vagy a rendszer elérhetetlenségére – pl. túlterhelés miatt - számítani.
Költségek
A rendszerhez bármilyen piackutató cég, vagy piackutatást is végző vállalat csatlakozhat, akiknek egy egyszeri díjat, illetve éves díjat kell befizetniük az egyesülethez. A rendszer használata megkönnyítheti a szervezők munkáját, hiszen a piackutató cég már a fókuszcsoportok előtti időszakban el tudja végezni az előszűrést és így tudja segíteni szervezőjét abban, hogy a feltételeknek megfelelő válaszadókat hívjon meg a kvalitatív kutatásra. A rendszer használatába mindenképpen be kell tanulnia a cégeknek, ezért az egyesületi tagok egészen szeptemberig tesztelhetik Magyarország legelső, a minőségi piackutatást segítő ellenőrző rendszerét, a PIXER-t.
