HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (3) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) dove (1) Dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (37) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (956) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) Síklaki István (1) síklaki istván (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) Vizi Ferenc (1) vizi ferenc (2) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Pepsi blue

2014.10.21. 11:27 Forecast Research - www.forecast.hu

A világon minden évben új termékek tízezreit tesztelik ún. koncepciótesztek keretein belül. Egyes termékek sikerrel zárják a tesztet, de sok a negatív eredmény is. Ilyen negatív eredmény például, ha a termék alacsony vásárlási szándékot indukál, vagy nem váltja ki azt a viselkedést vagy meggyőződést, amelyet a márkatulajdonosok elvárnak.

Pepsi_Blue.jpg

Feltételezve azt, hogy a piackutatás megfelelő és elfogadott módszerrel zajlott, mit is jelenthetnek ezek a negatív jelek?

Rossz termék – rossz ötlet

Az egyik legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a termék egyszerűen nem elég jó. Ebben az esetben ha a termék jelenlegi formájában kerülne piacra, valószínűleg megbukna. Statisztikai értelemben ez az igazi negatív eredmény.

A fals negatív

A második lehetőség, hogy az eredmény fals negatív lesz (statisztikai értelemben ez az ún. II. fajta hiba). Azaz a termékötlet valójában jó, de a tesztek mégsem ezt mutatják. A tervezők és kreatív szakemberek persze úgy hiszik, hogy ez a helyzet az esetek nagy részében, és számos oka van annak, hogy fals negatív eredményt kapunk. Az okok valóban sokfélék lehetnek, egy új – a piacon adott időpontban még nem létező – termékkategória megteremtésekor valóban nem a koncepcióteszt a legszerencsésebb megoldás, hadd utaljunk itt a Red Bull vagy az iPad mindenki számára jól ismert történetére. Koncepcióteszten valószínűleg elbuktak volna... (De arra is felhívnánk a figyelmet, hogy a piacra kerülő termékek túlnyomó része nem az innovatív kategóriába tartozik, a polcokra kerülő 156. szappan vagy fogkrém tesztelésére teljesen megfelel a módszer.)

A tesztelés szerencsétlenül zajlott

Ha a tesztelést során alkalmazott módszertan az esetek 80%-ában valós eredményt mutat (100%-os módszer a piackutatásban sincs), akkor is ötből egy esetben a valójában sikeres termékötlet is (fals) negatív eredményt fog elérni. Egy Economist cikk pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a legtöbb kutatás (a cikkben tudományos kutatásról van szó, nem piackutatásról, de ez most mindegy) az I. típusú hiba, vagyis a fals pozitív eredmények minimalizálására koncentrál; ilyen esetekben a tipikus, valóban negatív eredmények aránya gyakran sokkal kevesebb, mint 80%, ami azt jelenti, hogy gyakori lesz a téves eredmény.

A minta mérete túl kicsi volt

Amennyiben egy adott inger nagy hatást gyakorol, még kisebb minta esetén is egyértelmű eredményhez juthatunk – kisebb hatás esetén azonban nagyobb mintára van szükség, és ha nem így történik, az gyakran téves eredményt hoz. Tegyük fel, hogy a minta 1,000 random módon kiválasztott személyt tartalmaz, az eredmény hibahatára kb. ±3%-os lesz; amennyiben csak 100 főt kérdezünk meg, a hibahatár már kb. ±10%!

A teszt során használt termékleírás nem mutatja be kellőképpen a terméket

Ha a termék leírása nem megfelelő, akkor a teszt eredménye is megbízhatatlan – ennek gyakran az eredménye, hogy egy remek ötletből hibás megvalósítás lesz.

A termék és annak gyakorlati használata nem kézzelfogható

Sok termék van, amely csak akkor lesz vonzó, miután a fogyasztó már kipróbálta. Például a szoftverek vagy telefonos applikációk jellemzően ilyenek, de ide tartozhatnak – sok más termék mellett – akár a különféle balzsamecetek, a kényelmes zoknik vagy a különféle kedvezménykártyák is. Sok termék van, amely csak akkor lesz vonzó, ha más emberek kezdik használni őket. Általánosságban az egymást utánzó viselkedés valószínűségét nehéz piackutatással, tesztekkel megjósolni, mert sok fals negatív és pozitív eredmény várható. Ilyen esetekben a vásárlási szándékot mérő skálák (és ennek alternatívái) igen bizonytalanul tudják csak előre megjósolni az adott termék várható sikerét.

Az emberek sok esetben jelzik azt, ha tetszik nekik egy-egy termék, de nem képesek megbízhatóan előre jelezni azt, hogy megveszik-e, használják-e majd azt, ahogy azt sem, hogy a termék esetleg mit adhat hozzá az életükhöz. Ez szintén egy olyan terület, ahol a szándékok mérése akadályokba ütközhet.

Nem a megfelelő embereket kérdezték

Ha a terméket a jövőben valószínűleg megvásároló fogyasztókat nem kérdezték meg, akkor a végeredmények egyértelműen nem türközik az ő álláspontjukat.

Hogyan kezeljük a negatív eredményeket?

Íme, néhány javaslat és gondolat:

  • Ha számítottál arra, hogy a termék / koncepció fogadtatása kudarcba fullad, akkor a teszt csak azt igazolja vissza, amit amúgy is tudtál, így érdemes lehet elfogadni a negatív eredményt.
  • Ha már számos hasonló terméket teszteltél, és ez az egyetlen, ami gyengébb eredményt hozott, akkor ez valószínűleg jó indikátora a termék kiforratlanságának.


Mindkét esetben igaz, hogy a mai modern piackutatás feladata adott esetben nem csupán a rossz hírek közlése, hanem olyan alternatívák, termék- vagy koncepció-módosítások felkínálása, amelyek eredményre vezethetnek.

Ha továbbra sem egyértelmű, hogy mi okozta a kudarcot

Ha továbbra sem egyértelmű, hogy mi okozta a kudarcot, akkor törekedjünk ennek megértésére. Nézzük át újra a nyílt kérdésekre adott válaszokat, hátha segítséget nyújthatnak. Próbáljuk meg feltérképezni, milyen módon kommunikálták a termékötletet. A fogyasztók vajon megértették annak előnyeit, és azokkal együtt utasították vissza, vagy meg sem értették azokat?

A termék / koncepció vajon olyasmi volt, amit az emberek el tudnak képzelni a saját életük részeként? Ha nem így van, akkor a továbbiakban javasolhatunk kvalitatív módszertant, esetleg otthoni kipróbálásra / használatra irányuló tesztet.

Néhány további kérdés

Annak érdekében, hogy a negatív eredményeket megérthessük, meg kell válaszolni az alábbi kérdéseket is:

  • Milyen típusú emberek használnák ezt a terméket?
  • Miért szeretnék / miért használnák a terméket?
  • Milyen változtatásokkal lehetne továbbfejleszteni a terméket ezen emberek számára?


(Piackutatás blog)

Szólj hozzá!

Címkék: piackutatás termékfejlesztés termékteszt koncepcióteszt

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása