A közgazdászok több, mint 70 éve lerakták a gazdaság mérésének alapjait. A választott mérési módszerük, a bruttó hazai termék, a maga korlátaival nem veszi figyelembe a természeti erőforrások kimerülését és kizárja a fizetés nélküli szolgáltatások, például az önkéntesség szerepét. Május 24-én az OECD elindított egy olyan alternatív mérési formát, mely magában foglal 20 különböző mutatót, 11 ágazatban, 34 tagországban, az élettel való elégedettségtől a légszennyezésig. Ez egy olyan interaktív eszközt eredményezett, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy saját elképzelésük szerint megváltoztassák az egyes tényezők súlyát, tekintettel annak vélt fontosságára. Az alábbi ábra az un. Jólét-index eredményeit mutatja egy függvényében ábrázolva, az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson (mely a GDP különbségeit a megélhetési költségekhez igazítja az egyes országokban). Pénzért nem lehet boldogságot venni. De lehet venni erős korrelációt az új indexszel, amelynek célja, hogy egy számmal fejezze ki az elégedettséget.
(The Economist)