Anglia – Lehet, hogy a közösségi média kutatás nem is annyira forradalmi módszer a kutatási iparágban. A szakértők amellett érvelnek, hogy az alapok nem nagyon különböznek attól, amit a hagyományos kutatáson keresztül már tudunk.
A Londonban tartott Közösségi Média Kutatás konferencián Annelies Verhaeghe, az InSites Consulting munkatársa megmagyarázta, hogy a kutatók, akik belemélyednek a netnográfiába, hasonló kihívásokkal szembesülnek a mintavétel, adatminőség és elemzés tekintetében, mint a többi kutató az elmúlt évtizedekben.
A fő különbség az, hogy a "beszélgetések" az elemzés új egységei, nehéz az egyénekkel kapcsolatban demográfiai részletekhez jutni a határtalan (és néha névtelen) online világban.
A hozzáférhető közösségi média adatok és az a sebesség, amivel azok lekövethetők, néhány kutatót rossz útra vezetett, mondta Verhaeghe. Az elképzelés, hogy minden online beszélgetést követni tudsz, nem reális, mondta, a valós idejű adatgyűjtés egyszerű megszállottság, és azzal végződik, amit ő műszerfal-fétisizmusnak nevez.
A közösségi média kutatóknak továbbra is mintákra kell támaszkodniuk, de Verhaeghe úgy véli, további erőfeszítésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy mindez a lehető leghatékonyabb módon történjen. "Azt hiszem, meg kell vizsgálni a valódi mintavétel fogalmát, a minta az online beszélgetés, amely reprezentálja a többit." Szintén több minőségi normát, erkölcsi irányelvet és transzparenciát tartana jónak a terület vizsgálatakor.
Még ha a fogyasztói viselkedésben bekövetkező változások közül néhányat a közösségi médiának tulajdonítanak is, ez a hatás túl van becsülve. Az emberek személyes és szakmai élete közötti határok látszólagos lebontásáról is kiderülhet, hogy rövid távú trend, mondta Sarah Everitt, a YouTube kutatási vezetője. Kutatásai arra utalnak, hogy sokan vágynak a két terület elkülönítésére és egyre inkább kihasználják a rendelkezésre álló rengeteg közösségi médiaeszközt ennek elérése érdekében. (Research-live)
