Az alábbi interjú az NRC jubileumi kiadványában jelent meg nemrég. Klenovszki Jánost (NRC, ügyvezető) a piackutatás aktuális helyzetéről és jövőbeli kilátásairól kérdezte munkatársa. Az interjút az NRC Piackutató hozzájárulásával most itt is közreadjuk.
Tóth Tímea: Beszélgetésünk témája a hazai online piackutatás fejlődésének irányai, de először hadd kérdezzem meg tőled: hogyan látod általában a piackutatás helyzetét jelenleg hazánkban?
Klenovszki János: Maga a piackutatás – különösen annak online csatornán keresztül folytatott módozata – fiatal iparág, csak nemrég nőtte ki magát. Még inkább fiatalnak számít hazánkban, hiszen nálunk csak a rendszerváltás után jelent meg komolyabb formában.
Itthon, mint sok minden másban, a piackutatás terén is tapasztalható némi lemaradás Nyugathoz képest, azonban ez nem a rendelkezésre álló eszközökben vagy a módszertanban jelentkezik elsősorban, hanem sokkal inkább a gondolkodásmódban. A piackutatás még nem épült be az ügyfelek szemléletmódjába, sokan még nem éreztek rá, mennyivel könnyebb jó döntéseket hozni egy megalapozott piackutatatás eredményeinek ismeretében. Ha valaki megégeti magát, természetesen rájön, mennyire fontos eszköze a kockázatcsökkentésnek a piackutatás. Történt már meg vállalattal, hogy egy új termék bevezetésébe ment tönkre, mert elmaradtak az előzetes vizsgálatok, és nem vettek észre egy alapvető hibát.
Az esetek többségében persze nem ilyen drasztikus a helyzet, ám ha a piackutatást sikerül beépíteni a mindennapi vállalati gyakorlatba, kiderül, milyen hatékony eszköze lehet a költségcsökkentésnek a rossz döntések, fölösleges beruházások elkerülése által. Az első lépés e gondolkodásmód felé az, hogy a vállalaton belül összegyűjtsék és menedzseljék a fellelhető adatokat, a cél pedig a megfelelő helyzetértékelés kifejlesztése. Az ügyfélnek tudnia kell, mely helyzetekben érdemes és kell piackutatóhoz fordulnia. Szerencsére most már egyre többen felismerik a piackutatás fontosságát, és a hazai nagy és közepes méretű vállalatok egyre nagyobb hányada vesz igénybe ilyen jellegű szolgáltatást.
T. T.: Ebben, ha jól sejtem, komoly szerepe van magának a szakmának is. Leginkább maguknak a piackutatóknak lehet feladata megismertetni ügyfeleikkel a piackutatásban rejlő lehetőségeket és korlátokat.
K. J.: Természetesen a piackutatóknak is el kell tudniuk adni magukat. Sajnos sokan jelenleg is közvetítőkön keresztül veszik meg a kutatásokat, mivel a szakma későn jött rá, hogy nem elég adatokat szolgáltatnia, az ügyfelek igénylik, hogy értelmezzék is a kapott eredményeket, adott esetben rögtön tanácsadással is szolgáljanak. Így újabb szereplők kapcsolódtak a láncba, akik megtették ezt. A szakma számára fontos, hogy az ügyfelek tájékozottak legyenek, a piackutatók számára pedig hogy legyen visszacsatolás.
T. T.: Hogyan képzelhető el a szakma részéről a tájékoztatás?
K. J.: Ehhez, ha lehet, az eszközök minél szélesebb körét kell megragadni. A piackutatóknak sajnos nincs itthon saját szakmai lapja, így leginkább a marketinggel foglalkozó lapokban tudunk megjelenni. De nem ez az egyetlen probléma. Természetes jelenség, hogy mindenki a torta minél nagyobb szeletét szeretné megszerezni, mostanra azonban a piac nagyjából már telítődött, jelen van hazánkban az összes jelentősebb nemzetközi piackutató vállalat, és a hazai cégek is megerősödtek. Most már szükséges lenne, hogy a torta felosztása helyett annak növelésére fordítsunk energiát.
Történnek persze kedvező lépések ebbe az irányba. Nagyon pozitívan értékelem például a szövetségek állásfoglalásait, melyek segítenek fenntartani a piacon a minőséget és így a szakma presztízsét. Nagyon sajnálatos lenne, ha piackutatásként lehetne eladni a honlapokon megjelenő szavazásokat, vagy azt, ha egy automata gépi hang tesz fel kérdéseket a telefonban. Ezekben az esetekben egy oldalra tudott állni a szakma, és nagyon fontos lenne, hogy minél több, a minőségi piackutatással kapcsolatos állásfoglalást, iránymutatást adjanak ki a hazai szakmai közösségek.
T. T.: Tehát történnek előrelépések, és van együttműködés?
K. J.: Egyértelmű, hogy van előrelépés, de ennél nagyobb összefogásra lenne szükség. A piackutatási szakma a technológia fejlődésével nagy lehetőségek előtt áll, a gyors változás azonban veszélyeket is rejt magában. Gallup óta nem történt igazán látványos módosulás az eszköztárban, csupán a már meglévők finomodása zajlott le. Napjainkra azonban a számítógépek radikálisan csökkentették a kutatások időigényét, az internet által hihetetlenül megnövekedett az alanyok elérhetősége, az új eszközök segítségével pedig jóval több adat áll rendelkezésre megértésükhöz, sokkal mélyebb insight adható. Mégis, ha a kutató vállalatok nem reagálnak kellően gyorsan, piacot veszíthetnek. A gyors reakcióhoz lenne szükség a nagyobb összefogásra.
T. T.: Azt mondtad, olyan eszközök jelennek meg, melyek lehetővé teszik a mélyebb insightot, a jobb megértést. Mik ezek az eszközök?
K. J.: Az egyszerű látogatottságméréstől kezdve a honlap hőtérképeken át egészen a real-time online panelekig számtalan új vagy régi-új eszköz áll rendelkezésre a technológia fejlődésének köszönhetően. A video-lekérdező és az online fókuszcsoportok csupán korábban már létező eszközök javított változatai; a pszichológia felől érkező eszközök, mint például az érzelemmérés viszont, úgy vélem, új fejezetet nyitnak a piackutatásban.
T. T.: A látogatottságmérések általánosan ismertek. Bár ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik – ha másról nem, a Google Analytics kínálta lehetőségekről mindenki hallott már. Mi a helyzet a többi, általad említett eszközzel?
K. J.: Azt hiszem, a honlap hőtérképek szintén egyre közismertebbé válnak. A hőtérkép feladata, hogy megmutassa, a honlapon belül hová koncentrálódik a figyelem, mennyire könnyen használható, mennyire áttekinthető a honlap. A hőtérkép egy változata – mely az Analytics csomagjában is elérhető – azt méri, hogy melyik linkre hányszor kattintanak, illetve a link melyik részére pontosan.
Izgalmasabb, amikor a vizsgálatba bevonnak egy webkamerát, és az egér mozgása mellett a szem mozgását is megfigyelik. A Merovinggal együttműködésben az NRC is készített ilyen hőtérképeket. Rendkívül hasznosnak bizonyulnak a honlapok tervezéséhez, a hirdetések elhelyezéséhez. Ha tudjuk, milyen pályát hajlamos leírni a tekintet, hogyan lehet irányítani, hogyan kell megválasztani a betűméretet, a színt, hogy hirdetéseinket kevésbé ugorják át, ha tudjuk, melyik kép milyen hatást vált ki, sokkal hatékonyabb felületeket hozhatunk létre.
Az érzelmek mérése a hőtérképeknél is sokatmondóbb információkkal szolgálhat. Ez történhet úgy, hogy a webkamera és egy szoftver segítségével azonosítják az érzelmeket, de a mérés pontosítható a szívdobogás vagy a testhőmérséklet mérésével is. Ez a reklámanyagokkal és márkákkal kapcsolatos érzelmek tesztelésére kiválóan alkalmas eszközzé válhat, ha kellő tapasztalat gyülemlik fel a megfelelő pontosságú értelmezéshez.
Hogy még egy, kifejezetten az online világhoz kötődő eszközt említsek, remekül megfigyelhető a szörfözők online magatartása is. A real-time online panelekben hatalmas lehetőség rejlik a magatartás-vizsgálatok szempontjából. A kutatásban részt vevők elfogadnak egy cookie-t (sütit), vagy egy szoftvert telepítenek fel, melynek segítségével követhetővé válik böngészési útvonaluk. Képzeljük el, hogy egy bank szeretne elégedettségvizsgálatot végezni online banki szolgáltatásával kapcsolatban ügyfelei körében. A paneltagok közül ki lehet választani egy reprezentatív mintát az adott bank ügyfeleiből, akik telepítik a szoftvert a gépükre, és ezek után pontosan megmondható, hogy mely időpontban járt az ügyfél a honlapon, milyen útvonalat járt be, hol mennyit időzött. Amikor az ügyfél elhagyja a honlapot, arra is lehetőség nyílik, hogy rögtön kapjon egy kérdőívet, melyben megkérdezik a véleményét a szolgáltatásról.
T. T.: Sokan vannak, akik a megváltást az online közösségekben keresik – nemcsak a marketing, hanem a piackutatás esetében is. Te hogyan vélekedsz erről?
K. J.: Én azok közé tartozom, akik kezdettől fogva kiálltak az online piackutatás hitelessége mellett. Most azonban azt veszem észre, hogy hirtelen varázsszóvá változott – pedig csak egy eszköz, egy csatorna a piackutatás kezében, melynek megvannak a maga korlátai. Valami hasonlót érzek az online közösségek esetében is. Valóban rendkívül hasznosak lehetnek kvalitatív kutatások számára, azonban velük kapcsolatban egyesek néha teljesen elfeledkeznek a mintavétel alapjairól.
Vegyük először is a márkák köré szerveződő közösségeket övező mítoszokat. Újabban találkozom olyan véleményekkel, miszerint ezekben a közösségekben egy ingyenes válaszadói hadat találunk, melynek segítségével bármikor könnyedén megismerhetjük célcsoportunk véleményét. Azt hiszem, egyik vállalat sem örülne, ha fogyasztói csoportja a márkarajongók szűk rétegére zsugorodna… Ez a szűk réteg nem képes reprezentálni a teljes fogyasztói csoport véleményét. Kifejezetten félrevezető lehet, ha például keresletet szeretnénk becsülni – ezt talán nem kell magyaráznom.
A márkák köré szerveződő, a vállalatok fennhatósága alatt álló közösségek – be kell látni – nem elsősorban a piackutatás számára hasznosak. Remekül funkcionálnak, ha imázsépítésről, vagy egy buzz útnak indításáról van szó, illetve alkalmasak lehetnek a véleményvezérek információval való ellátására is. Piackutatási célú alkalmazhatóságuk viszont meglehetősen korlátozott. Termékfejlesztések során ki lehet használni a csoport termékismeretét, fel lehet őket használni nagyobb lélegzetvételű kutatások megalapozásához, nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ezek az eredmények egyszerűen nem reprezentatívak.
Nem tartom túlságosan életképesnek azt az elképzelést sem, miszerint egy-egy közösségi szájt, mint az iWiW vagy a Facebook panelként szolgálhat. Ha egy panel nagy, az természetesen kedvező, de ha túl nagy részei állnak kihasználatlanul, akkor az nem gazdaságos. Egy panel karbantartása tudatos folyamat: ha egy csoport fogyni kezd, szükséges annak pótlása – egy közösségi szájt esetében ez a tudatos tervezés azonban nem kivitelezhető. Gondot okozhatnak a szájtokon megjelenő hirdetések is. A probléma hasonló a dm „panelekéhez”. Ha a válaszadó közvetlenül a kérdőív kitöltése előtt találkozik egy Opel hirdetéssel, nem várhatjuk, hogy torzításmentes eredményeket kapjunk az autómárkák spontán ismertségével kapcsolatban.
Ezzel persze egyáltalán nem azt állítom, hogy a közösségek érdektelenek lennének piackutatási szempontból, pusztán csak azt, hogy sokan hajlamosak elfeledkezni a korlátaikról. Én magam is rendkívül hasznosnak tartom őket, ha kvalitatív kutatásról van szó, hiszen a tartalomelemzésben nagy lehetőségek rejlenek. Egy vállalat sokat tanulhat a fórumokon megjelenő véleményekből, de akár az általa fenntartott közösségekben elhangzó gondolatokból is, és persze ígéretesek a kutatatási közösségek is.
T. T.: Miben különböznek a kutatási panelek a spontán szerveződő, vagy a vállalatok által életben tartott közösségektől?
K. J.: A kutatási panelek nem közösségek, és nem is válhatnak közösséggé. A panel egymástól független egyénekből áll, akiket a piackutató cég toboroz online és offline módszerekkel. Az adott panelen lehet kvantitatív és kvalitatív kutatásokat is készíteni, illetve ezen kutatások kombinációját.
Mi is elindultunk ebbe az irányba, amikor néhány kérdőívünk végére zárt fórumra mutató linket tettünk, ahol a kitöltés után a válaszadók kifejthették véleményüket. Úgy gondolom, nagy hozzáadott értéke van, ha a kvantitatív adatokból nyert eredményeket kvalitatívakkal egészíthetjük ki. Az a meglátásunk, hogy a válaszadók egy része szívesen mondja el saját tapasztalatait, reagál a mások által írt véleményekre, mi pedig ezáltal az értékes információk kinyerése mellett a válaszadói elégedettséget is növelhetjük.
Az online kutatás esetében általánosan megfigyelhető jelenség a kvalitatív és kvantitatív kutatás összeolvadása, egyidejűsége. A piackutatók nem kvalitatív vagy kvantitatív kutatásokat végeznek, hanem problémát oldanak meg, és eközben az eszközhatárok elmosódnak.
T. T.: Tehát valóban komoly változások mennek végbe. A hazai piac esetében azonban egyelőre nem látni, hogy kifordulna sarkaiból. Miért van ez?
K. J.: Az okok egy részét már említettem: az ügyfelek nem érzik azt, hogy szükségük lenne ezekre az eszközökre, és tartózkodóak az újdonságokkal szemben. A piackutatók részéről a legfőbb ok az óvatosság. A piackutatás egy bizalmi szakma. Amennyiben az eredmények nem elég megbízhatóak, a bizalom megrendülhet a piackutatóban, a módszerben, de akár magában a szakmában is. Az óvatosság tehát érthető. Nem szabad azonban megfeledkezni a múlt leckéiről. Annak idején a piackutatók túl lassan figyeltek fel az adatbányászat lehetőségeire, így az más cégekhez vándorolt. (Ma legtöbb esetben maguk az ügyfelek végzik, házon belül.)
Ha a piackutatók túl sokáig várnak az új eszközök szélesebb bevezetésével, azok is ugyanúgy kicsúszhatnak a kezükből. A szakma szerencséje talán, hogy a piackutatásban sok olyan apró fogás van, mely háttértudásként van jelen a vállalatoknál, és éppen ezért nehezen másolható. Mérni sok mindent lehet, kellő piackutatási tapasztalat nélkül viszont csak értelmetlen adathalmaz marad, amit kapunk.
Látni kell, hogy a piackutatók előnye a technológiai vállalatokkal szemben a kutatásban való jártasság, és a kapott eredmények megbízható értékelése. Éppen ezért elengedhetetlen a piackutatók fejlődése a tanácsadásban, hogy a lehető leghasznosabb módon adhassák át ügyfeleiknek tudásukat, és megtarthassák ezt az előnyüket. Régen egy piackutatónál az volt a mérvadó, hogy tisztában van-e azzal, mit jelent a szignifikancia, a klaszterelemzés, hogy megfelelő módszertani háttérrel dolgozik-e. Ma már ez alapelvárás, sokkal inkább fontos az, tud-e tanácsot adni ügyfele számára, fel tudja-e vázolni a lehetséges megoldási utakat.
A piackutatók feladata jelenleg kettős. Egyrészt haladni kell a változásokkal, képesnek kell lenni a gyors reakcióra, másrészt viszont meg kell őrizni a megbízhatóságot. A piackutatók feladata, hogy igényt támasszanak a piackutatás új lehetőségeivel szemben, azonban felelős hozzáállást kell mutatniuk. Nem pántlikának kell lennünk ügyfeleink kalapján, hanem valódi tanácsadókká kell válnunk.
Célkeresztben Klenovszki János - Merre halad a hazai online piackutatás?
2009.10.27. 06:54 Forecast Research - www.forecast.hu
Szólj hozzá!
Címkék: interjú piackutatás nrc online kutatás klenovszki jános
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.