Követve a 2007 ESOMAR Prices Study tanulságairól szóló postunk első részét, most részletesebben is megnézzük, hogy az online kutatási módszerek, mint például az online kérdőíves felmérések és online fókusz-csoportok, hogyan tartják „nyomás” alatt a kutatási árakat, melyek ezáltal erőteljesen csökkennek.

Az online kutatások költségeket csökkentő hatását demonstrálja az a tény, hogy míg a telefonos interjúk költsége általánosságban a face-to-face interjúk költségének háromnegyede, az online technikák további 33 százalékos költségelőnyt mutatnak fel a telefon alapú kutatásokhoz képest.

Vizsgáljuk meg azokat a fő tényezőket, amelyek meghatározzák a piackutatás költségeinek különbözőségét az egyes országok és régiók között.

Meddig esik az online kutatások ára?

Az aktuális tanulmányban 19 ország volt képes arra, hogy legalább három ajánlat érkezzen egy tracking tanulmány elkészítésére, ahol az adatokat online módon kell összegyűjteni, mindezt 2005-ben még csak 10 ország tudta nyújtani. Az árak estek (dollárban), a nyolc ország közül ötben, melyek a 2005-ös és 2007-es tanulmányban egyaránt szerepeltek. Ezek az áresések annak ellenére bekövetkeztek, hogy egyedül az árfolyam-mozgásoknak köszönhetően jelentős áremelkedésnek kellett volna történnie! Ausztráliában, Japánban, és Angliában összességében az árcsökkenés különösen jelentős volt. Ez arra utal, hogy az árcsökkenés legfőbb oka az emelkedő számú piaci szereplőben és az egyre gyilkosabb árversenyben keresendő.

Mindazonáltal van a tanulmányban egy jelzés, miszerint az árcsökkenés nem folytatódhat korlátlan ideig. Az USA-ban az árak emelkedtek 2005 és 2007 között, körülbelül 13 százalékkal egy év alatt.

A fő okok

A tanulmány azt valószínűsíti, hogy az árat leginkább meghatározó tényező a munkaerő költsége és annak a kutatópiacnak a mérete, ahol a munka készül. A munkaerő költségét befolyásolják a helyi bérszintek és az, hogy hiány, vagy túlkínálat van képzett munkavállalókból (azok a piacok, melyeken szükség van nemzetközi szakemberek foglalkoztatására is, természetesen drágábbak). Kisebb kutatópiacok gazdaságilag fejlett országokban is nehéznek találhatják online paneleket felállítását. Sokféle online panel hiányában ezek az országok lecsúsznak a kutatással kapcsolatos legolcsóbb választási lehetőségekről. Ez részben megmagyarázza, hogy Írország miért volt a legdrágább ország a Global Indexen.

A legolcsóbb ország Pakisztán, melyet Bulgária és Macedónia követ. Sok, az EU-hoz nemrég csatlakozott ország – például Bulgária, Ciprus és Románia – a legolcsóbbak közt van a Global Indexen. Ez a pozíció a következő néhány év folyamán változhat, ahogy ezek a gazdaságok harmonizálnak az EU többi részével.