
Ennek egyértelmű jele, hogy a Pepsi forgalmának mindössze 20%-át adják az üdítőitalok, melyek mellett kiemelkedően teljesít a Lay’s chips, a Gatorade sportital és az Aquafina ásványvíz is.
A Coca-Cola ezzel szemben gyakorlatilag egy lábon áll, a bevételek 82%-a az üdítőitalokból származik - a cég meglehetősen későn lépett be a többi piacra, ásványvizet is csak 1999-ben kezdett forgalmazni - hívják fel a figyelmet a szakemberek.
A Coca 2001-ben elvetette a Gatorade márkát gyártó cég megvásárlását, a Pepsi azonban lecsapott a lehetőségre és sikertörténetté varázsolta a sportitalt, amely ma már 80%-os részesedéssel rendelkezik a szegmensben.
Ellopták a világ legféltettebb receptjét?
Újabb fejezettel bővült a két amerikai kólagyártó óriás, a The Coca-Cola Company és a Pepsico Inc. közötti, a vásárlók kegyeiért dúló háború. Csakhogy a csata váratlan fordulatot vett: a Pepsi ezúttal a Coca-Cola segítségére sietett, ahelyett, hogy két kézzel megragadta volna az ezüsttálcán lehetőséget az ellenség leleplezésére.
A jó ellenség segít, ha baj van. Bármilyen ádáz ellenségek is a világ legnagyobb egységes szabadpiacán, az Egyesült Államokban, a Pepsi-Cola termékeket forgalmazó Pepsico Inc., valamint a The Coca-Cola Company ezúttal egymás segítségére sietett. A gazdasági titokkal való üzérkedés klasszikus esetével álltunk tehát szemben, amikor három (akkor még) névtelen levélíró – ketten közülük az atlantai székhelyű cég volt, illetve jelenlegi munkatársa – anyagi ellenszolgáltatásért cserébe hét lakat alatt őrzött műhelytitkokat kínált fel az ősi riválisnak. Az ajánlattevők másfél millió dollárért cserébe a Pepsi illetékeseinek kezébe adtak volna egy mappát, amely egy termék összetevőit és teljes gyártási folyamatát tartalmazza, valamint egy apró üvegcsét, mely a Coca-Cola vadonatúj, még bevezetés előtt álló üdítőitalának a mintáját tartalmazza.

Az ügy egyik érintettje, a Coca-Cola egyik felsővezetőjének titkárnőjeként dolgozó Joya Williams bizalmi munkakörével visszaélve, a retiküljében mentette ki a dokumentumokat, majd később az italmintát tartalmazó fiolát is a cég atlantai központjából. Tettének végrehajtásában segítségére volt a 43 esztendős Edmund Duhaney, valamint a 30 éves Ibrahim Dimson is, akik a lopás kitervelésében, illetve a dokumentumok és az italminta kézbesítésében vállaltak szerepet. Hogy alátámasszák szándékuk komolyságát, ajánlatukat hivatalos piros-fehér levélpapíron és Coke-emblémás borítékban küldték el a rivális italgyártónak. Miután fény derült az esetre, az FBI nyomozói letartóztatásba helyezték a három ajánlattevőt, de a titkárnőt óvadék ellenében szabadlábra helyezték.

A konkurenciaharc tehát folytatódik a két kóla-konglomerátum között, de – mint azt a fenti eset is mutatja – úgy látszik, ha baj van, képesek segítő kezet nyújtani egymásnak. Profánul úgy is fogalmazhatnánk: a jó barát a bajban ismerszik meg igazán…
COCA-COLA BOTRÁNYKRÓNIKA
2003. július: Egy létszámleépítés során elbocsátott Coca-Cola alkalmazott 44,4 millió dolláros pert indított egykori munkaadója ellen, többrendbeli csalás és könyvelési szabálytalanságok vádjával. A cég elismerte, hogy bizonyos hiányosságok (9 millió dollár félrekönyvelése) valóban előfordultak a mérlegkönyvben, valamint, hogy az üdítőitalok tartalmaztak szennyeződéseket, de a Coke szakértői szerint azok nem voltak ártalmasak az egészségre.
2000. július: Politikai indulatokat kavart a mexikói elnökválasztás győztesének a bejelentése. Az új elnök, Vicente Fox korábban a Coca-Cola mexikói és latin-amerikai divíziójának igazgatója volt. Ellenfelei azzal vádolták, hogy a vállalat anyagilag támogatta Fox pártjának, a Nemzeti Akciópártnak a kampányát.
1999. június: Két hétre felfüggesztették a Coca-Cola árusítását Antwerpenben, miután 40 belga iskolást kellett kórházba szállítani tömeges fémmérgezés miatt. A cég 15 millió dobozos üdítőt vont ki a forgalomból, mert a gyártáskor nem megfelelő minőségű szén-dioxidot használtak. A cég európai vezetője bocsánatot kért az érintettektől.
1991-1996: A Coke anyagi érdekeinek előtérbe helyezése és vezető tisztségviselők megvesztegetésének gyanúja lengte körül a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kongresszusát. Világszerte felháborodást keltett, amikor a NOB az 1996-os centenáriumi olimpiai játékok rendezési jogát nem a játékok őshazájának, Athénnak, hanem a Coca-Cola amerikai fővárosának, Atlantának ítélte oda. Az újságírók a játékokat gunyorosan „Coca-Colimpiának” is nevezték.
Forrás:
http://www.axel.hu/cikk/axel.hu/45838
http://www.penthousemagazin.hu/index.php?page=news&category=gazdasag&news_id=303