HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Piackutatás Hírek

Piackutató állások, álláshirdetések

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (2) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (2) capi (2) casro (1) cati (7) cawi (1) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (37) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (3) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (101) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (954) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (351) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) Síklaki István (1) síklaki istván (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (15) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Portfolio

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Kritikus tömeg: A kisebbség véleménye, avagy hol van a fordulópont?

2013.03.11. 19:32 Forecast Research - www.forecast.hu

ScienceDaily (2011. július 26.): A Rensselaer Polytechnic Institute tudósai megállapították, hogy ha csak a lakosság 10%-ának van meginghatatlan hite valamiben, az a többségi társadalom által gyakorlatilag minden esetben elfogadásra kerül.

Az SNARC kutatói központ szakemberei számítógépes elemzési módszereket használtak annak megállapítására, hol van a fordulópont, amikor a kisebbség véleménye többségivé formálódik. A felfedezés hatással lehet a társadalmi interakciókra, kezdve az innovatív megoldások terjedésétől egészen a politikai eszmék társadalmakon belüli mozgásáig.

Minority rules.jpg
A fenti vizualizációban láthatjuk a fordulópontot, ahol kisebbségi vélemény (a képen pirossal jelölve) gyorsan többségi véleménnyé válik. Idővel a kisebbségi vélemény növekedésnek indul, és mihelyst eléri az összlakosság 10%-át, egyfajta hatalomátvételre kerül sor (lásd zöld színnel). (Forrás: SCNARC/Rensselaer Polytechnic Institue)

„Ha a vélemény képviselőinek aránya nem éri el a 10%-ot, azok látványos terjedése gyorsan alábbhagy. Egy ilyen – 10% alatti – méretű csoportnak a többségi véleménnyé válás olyan kihívást jelentene, mint meghódítani a világmindenséget” – mondja az SCNARC igazgatója, Boleslaw Szymanski. „Ha viszont az arány növekszik és meghaladja a 10%-ot, az ötlet terjed, mint a láng.”

Vegyünk példaként a Tunéziában és Egyiptomban zajló eseményeket, melyek hasonló elven működtek. „Ezekben az országokban az évtizedek óta hatalmat birtokló diktátorok hetek alatt veszítették el pozíciójukat.”

A kisebbségi vélemény-elemzések eredménye 2011 júliusában a Physical Review E online kiadásában került publikálásra, a következő címmel: „Társadalmi konszenzus kialakulása kisebbségi vélemények hatására.”

A felfedezés egy másik fontos megállapítása az volt, hogy az elkötelezett véleménnyel rendelkezők (akiktől azt várják, hogy befolyásolják a többségi véleményt) elengedhetetlen százalékos aránya nem változik jelentősen, akármilyen típusú hálózatban, struktúrában is dolgozzanak a kisebbségi véleményvezérek. Más szóval, az elkötelezett véleménnyel rendelkezőknek a százalékos aránya hozzávetőleg 10 százalékosnak kell lennie ahhoz, hogy egy egész társadalmat befolyásolni tudjanak -  függetlenül attól, hogy az adott vélemény hogyan és hol indult terjedésnek a társadalomban.

A végkövetkeztetés levonásához a tudósok olyan számítógépes modelleket alkottak, melyek a közösségi hálózatok különféle típusait képviselték. Az egyik hálózat mindenkit mindenkivel összekapcsolt. A másik kiválasztott bizonyos egyedeket, akiknek nagyszámú követőjük volt, és véleményvezérekké, vezetőkké tette meg őket. Az utolsó modell minden emberhez ugyanolyan számú embert rendelt hozzá. A kezdeti szakaszban mindhárom modell hagyományos értelmezésűnek tűnt. Minden résztvevő egyénnek megvoltak a maga elvei, nézetei, de nyitottak voltak másokéra is.

Ahogy a hálózatok működésbe léptek, a tudósok néhány "igazi hithű” követőt adtak hozzá mindhárom modellhez. Ezeknek az embereknek szilárd meggyőződéseik voltak, és abszolút nem voltak hajlandóak változtatásra. Amint ezek az „igazi hívők” elkezdtek társalogni azokkal, akik a „hagyományos hitrendszert tartották”, azok véleménye kezdetben fokozatosan, majd nagyon hirtelen elkezdett változni!

„Általánosságban elmondható, hogy az emberek nem szeretik, ha véleményükkel egyedül vannak, és próbálnak mihamarabb konszenzusra jutni. Ez a dinamika jellemző mindhárom modellünkre” – mondja az SCNARC szakember, Sameet Sreenivasan. „Ennek eléréséhez párbeszédre van szükség, arra, hogy az emberek megosszák egymással véleményüket. Ha a hallgatóság egyetért a beszélő véleményével, az saját hitében erősíti meg. Ha a véleménye ellentétes, akkor fogja magát, és mást keres, akivel egyetérthet.”

„Ahogy a változás ügynökei kezdenek egyre több és több embert meggyőzni, a helyzet elkezd változni” – mondja Sreenivasan. „Az emberek első körben a saját meggyőződésüket kérdőjelezik meg, majd kezdik befogadni az újdonságot is. Ha viszont a szilárd meggyőződésűek csupán a saját mikrokörnyezetükön belül tudnak befolyásolni embereket, az semmit sem jelent, mert nem érik el a korábban említett kritikus 10%-ot.”

A kutatásnak többféle értelmezése is van arra vonatkozóan, hogyan terjednek a vélemények. „Vannak olyan szituációk, melyekben a modell segíthet megtudni azt, milyen módon lehet hatékonyan információt cserélni, vagy éppen hogyan lehet elnyomni egy kialakulóban lévő véleményt” – mondja a Physics egyetem docense és az értekezés társszerzője, Gyorgy Korniss. „Néhány esetben arra lehet szükség, hogy gyorsan meggyőzzünk egy városnyi embert, hogy ki kell költöznie a közelgő hurrikán miatt, vagy segítsen elterjeszteni egy új információt a közelgő járvány megelőzéséről.”

A kutatók most együttműködési lehetőségeket keresnek a társadalomtudományok más ágaival annak érdekében, hogy számítógépes módszerüket historikus példákkal támaszthassák alá. Azt is vizsgálják, hogyan változik a százalékok aránya abban az esetben, ha a modellt polarizált társadalmi csoport számára alkalmazzák, vagyis egyetlen hagyományos megközelítés helyett a vizsgált társadalom két gyökeresen szembenálló alternatívával rendelkezik. A polarizáció tökéletes példája az USA republikánus-demokrata szembenállása.

A Piackutatás blogon  - a saját írások mellett - rendszeresen olvashat a piackutatás legfrissebb nemzetközi híreiről, trendjeiről is. A nemzetközi kutatási sajtó legérdekesebb angol nyelvű cikkei nálunk magyar nyelven olvashatók.

(Internet/Piackutatás blog)

Címkék: hálózatok hálózatkutatás csoportdinamika csoporthatás