HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Piackutatás Hírek

Piackutató állások, álláshirdetések

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (2) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (2) capi (2) casro (1) cati (7) cawi (1) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (37) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (3) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (101) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (954) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (351) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) Síklaki István (1) síklaki istván (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (15) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Portfolio

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

ISO a piackutatásban: a minőség jele vagy a piac durva monopolizálásának átlátszó eszköze?

2011.02.22. 16:58 Forecast Research - www.forecast.hu

Mai hír:

"Ésszerű keretek között a piackutatási folyamat minőségbiztosítása ugyanúgy szükséges és elvárható, mint bármely más területen. A szakmai minőség legyen érték a piacon, és reméljük, hogy a megbízók hamarosan igényelni is fogják a beszállítóiktól a szakmai elismeréseket” - mondta el Vella Rita, a GfK Hungária kutatási igazgatója.

Az amerikai botrány után hozzánk is elért az ISO-balhé. Várható volt persze. Egy kis emlékeztető: Tom Anderson, az Esomar amerikai ex-képviselője, mellesleg a világ legismertebb piackutató bloggere az ISO-t “hasztalannak” és “alattomosnak” nevezte. “Remek cucc arra, hogy megöljük a fejlesztéseket és az emberi szellemet” – mondta. Azzal folytatta, hogy kevesebbet gondol egy olyan cégről, mely büszkélkedik ISO akkreditációjával, mint egy olyanról, amelyik nem, figyelembe véve tapasztalatát az ilyen cégekkel kapcsolatban.

Az USA-ban egyetértés mutatkozott mind az ügynökségek, mind az ügyfelek oldaláról Anderson aggodalmaival kapcsolatban. Ügyféloldalról egy angliai insight főnök azt mondta, hogy az ISO sztenderdek az adminisztrációs idő olyan megcsapolói, amit a kisebb cégek nem engedhetnek meg maguknak. “Nincsen szükségünk ISO-ra a kutatások elfogadásakor, mivel egy ötperces beszélgetés megmutatja, hogy bábukkal van-e dolgunk, vagy sem,” írta. Még a kevésbé erős véleménnyel rendelkező kutatásvásárlók is egyetértettek abban, hogy az ISO “nem tesz különbséget”.

Tom Andersont persze rövid úton kirúgták az Esomar képviselői pozíciójából – az érdekek fontosabbak voltak, mint az igazság, mint mindig. A többi nemzeti Esomar képviselővel ezután hűségnyilatkozatot írattak alá. A nyilatkozatról név nélkül az egyik képviselő ezt mondta: ‘kényelmetlen az aláírás gondolata, mind jogi, mind elvi szempontból’.

Egy másik elismert amerikai blogger, Ray Poynter így írt az ISO-ról (érdemes a teljes posztot elolvasni!!!):

„Nem rajongok az ötletért, hogy az ISO-t bevezessék a piackutatásban.”

„Sok esetben az ISO csak folyamatok ellenőrzéséhez kapcsolódik, de a folyamatirányítás még nem elégséges jó termékek előállításához, és némely esetben egyáltalán nem is szükséges.”

„Hasonlítsunk össze két etnográfust. A két etnográfus két hónapot tölthet el ugyanolyan családoknál ’lógva’, ugyanannyi órányi videó felvételt készíthetnek, ugyanannyi feljegyzést gyárthatnak,... Ha a kettő közül az egyik egy ISO szervezet része lenne, akkor az valószínűleg drágább is lenne, de semmivel sem valószínűbb, hogy az ő következtetéseik a megfigyelt eseményekkel kapcsolatosan ’jobbak’ is lesznek.”

„Sok (talán a legtöbb) kis cégnek az ISO hatalmas költségeket jelent. Ha a legtöbb piackutatási megrendelő elvárná az ISO hitelesítést, akkor az átjátszaná az üzleti előnyt a nagyobb cégeknek, nagy gondokat okozva ezzel a kisebb cégeknek, és akadályt jelentene az újabb cégek előretörésének. Vannak olyan, kis cégeknél dolgozó kutatók, akik úgy vélik, némely nagyobb cég azért akar az ISO-hoz hasonló rendszert, hogy ezzel versenyhelyzeti előnyt szerezzen az új belépőkkel, illetve a kisebb ügynökségekkel szemben.”

„Ha két beszállító teljesen azonos minden szempontból, de az egyik ISO minősített, míg a másik nem, akkor válasszák az ISO minősítettet. De ha az ISO-val rendelkező drágább, vagy ha a nem-ISO minőségével elégedettebbek, akkor ezeket is figyelembe kell venni. Ha az ügyfelek olyan módszereket alkalmaznak, amivel lecsökkentik a számba vehető beszállítók számát, akkor rosszabb tárgyalóhelyzetbe kerülnek, és a költségek növekedését, a minőség csökkenését tapasztalják majd – az ügyfeleknek fenn kellene tartaniuk egy bizonyos fokú versenyt beszállítóik körében.”

„Szerintem a legtöbb ügyfél figyelmen kívül hagyja majd az új sztenderdeket, ahányszor egy nem akkreditált beszállítótól kívánnak vásárolni.”


A Piackutatás blogon több posztban is foglalkoztunk már ezzel a témával (linkek a poszt legvégén), az egyik hozzászóló ezt írta:

„Az ISO ... nevetséges. A cég készít egy komplett anyagot, a minősítő cég óriási összegért jóváhagyja, majd látszólag ellenőrzi betartását és kész. Nekünk meg szinte semmit nem szabad betartani belőle. Persze én nem a minősített cégek és a minősítés ellen vagyok, inkább a minősítő cégeket tartom többségében szélhámosoknak, akik pénzért osztogatják a tanusítványokat.”

Én is kifejtettem már korábban a véleményemet, ma sem tudok mást mondani, mint akkor:

„Én nem tartom se jónak, se szükségesnek, se előremutatónak az ISO használatát a piackutatásban. Illetve 2 csoportnak jó. Legjobb a minősítő cégeknek és persze a multi kutatócégeknek, akik erre való hivatkozással egyszerűen kizárhatják a piacról a kisebb/közepes kutató cégeket és megakadályozhatják újak piacra lépését. Igen erősen a monopolista törekvések eszközét látom ebben és nem a minőség javításának valódi célját. Egyéb szektorokban is pontosan ez zajlott le, a kistermelők, kiskereskedők, kisvállalkozók kizárása a piacról, működésük ellehetetlenítése. Anélkül, hogy a minőség bármit is javult volna (inkább romlott a verseny korlátozása miatt - valódi minőségjavulást CSAK verseny hoz, semmi más, adminisztratív eszközökkel ezt nem lehet elérni - azt meg látjuk, tudjuk, hogy az ISO a legtöbb esetben csak formalitás, pénzért megvásárolható papír, betartására már nem törekednek a cégek mert az jelentős többletköltséggel és áremeléssel járna...).”

És akkor vissza a magyar piacra, Vella Rita nyilatkozatára. (Nem ő számít a történetben, hanem az 5 PPT-s cég.)

Sajnos ez a nyilatkozat arra utal, hogy a PPT tagszervezet cégei elitista módon monopolizálni akarják a magyar kutatási piacot, kiszorítva onnan a kisebb cégeket és lehetőleg azokat a közepes méretű cégeket is (pl. melyek a másik szakmai szövetség, a PMSZ tagjai), akik nem tudják vagy nem akarják (mondjuk azért, mert teljesen értelmetlennek tartják) megfizetni a minőségi tanúsítás horribilis költségeit. Világosan látszik, hogy ez volt a végső célja azoknak a cégeknek, akik pár évvel ezelőtt kiváltak a PMSZ-ből, azzal, ha megpróbálják kötelezővé tenni az ISO-t, gyakorlatilag piacot vesznek, mégpedig a teljes magyar kutatási piacot. Ez megérhet néhány tízmilliót, nem igaz? A milliárdos forgalmú cégek zsebből kifizetik, a kisebbek pedig belebuknak. Aztán, ha sikeresen monopolizálták a piacot, pontosan tudjuk, mi következik. Láttunk már ilyet, nem kérünk belőle. Zuhanó minőség, árkartell, az ügyfelek megfejése. Kösz, nem.

Azoknak a cégeknek, akik nem tartoznak a PPT-be (5 cég kivételével az összes magyarországi kutató cég!), a leghatározottabban fel kellene lépni – amíg lehet – azon törekvések ellen, hogy a PPT valamilyen módon kötelezővé tegye az ISO használatát a piackutatásban, rávegye a megbízókat arra, hogy először elvárják, később kiköveteljék az ISO-t és ezzel végső soron teljesen szétzilálják a magyar kutatási piacot. Ezek teljes mértékben elfogadhatatlan törekvések, ellentétesek a szabadpiaci mechanizmusokkal, versenyellenesek, minőségellenesek és nem szolgálják sem a szolgáltatók, sem a megbízók hosszú távú érdekeit. Végső soron persze teljesen egyértelmű, hogy a játék kinek a bőrére megy: elsősorban a PMSZ cégek, másodsorban pedig a független piackutató cégek kerültek most célkeresztbe. A megbízóknak megfontolásra ajánlom azt a gondolatot, hogy ha nem szeretnének olyan kutatási piacot, ahol mindössze 5 (öt!!!!!!!!öt!!!!öt!!!) cég közül választhatnak, akkor ne álljanak ezen törekvések mellé!

A választás lehetősége jó dolog, hagyjuk meg ezt a megbízóknak. Akik egyébként jelenleg is választhatnak, ha úgy tetszik akkor PPT-s, ha úgy akkor PMSZ-es, ha úgy akkor pedig független piackutatónak adják a megbízást. De van választási lehetőségük, maradjon is meg!

A magunk részéről – amennyire szerény eszközeink engedik – mindent meg fogunk tenni, hogy akadályozzuk ezeket az elitista, durván piacellenes törekvéseket, melyek kizárólag 5 kutató cég érdekeit szolgálják. Legkevésbé pedig a kutatói szakmáét és a megbízókét. Az a csendes - fű alatti - háború, melyet a PPT indított szinte a teljes szakma ellen, nem a minőség javításáért folyik, hanem piacszerzésért és az extraprofit növeléséért. A kimenetelét pedig a megbízók döntik majd el – de ha rossz oldalra állnak, akkor beszűkült piac, kartell-árak, zuhanó minőség (a verseny hiányában) következik. Nagyon nem kéne.

Linkek:

 
 
 

 

Címkék: piackutatás piackutató pmsz esomar ppt iso piackutatók magyarországi szövetsége professzionális piackutatók társasága