A Marketinginfo.hu ma részletes beszámolót közölt a Media Hungary második napján történt kerekasztal-beszélgetésről, mely a kutatói szakmát fenyegető veszélyeket és a jelenlegi – nem túl biztató – helyzetet járta körül. A beszélgetés fő konklúziója: a piackutató szakmának át kell pozícionálnia magát a túléléshez, melyet mások mellett a 'csináld magad' kutatások terjedése is veszélyeztet.
A beszélgetésen elhangzott vélemények rövid összefoglalása:
Barcza Enikő, KutatóCentrum:
• Bár csökkentek a kutatási büdzsék, az ajánlatkérések száma magas volt.
• Fontos volna a minőségi munka, ugyanakkor ezeket nem fizetik meg az ügyfelek, az "adattalicskázás" jobban jövedelmez.
• Nem a kutatói szakma van veszélyben, hanem a kutatócégek.
• Az lenne a legjobb, ha mind ügyfél, mind kutatócég oldalon ülne egy-egy elemző.
Pintér Róbert, Ipsos:
• A piackutatásra szánt pénzeket jelentős mértékben s az elsők között vágták vissza, sok esetben még a marketinget megelőzően.
• A DIY kutatások annak a megnyilvánulásai, hogy a piacon sokan vannak, akik azt gondolják, mindenhez értenek. Holott ez egy szakma, s még a legjobb ingyenes kutatómotorok sem pótolják azt a szaktudást, amelyet a képzettség jelent az olyan területeken, mint a mintakezelés.
Babocsay Ádám, BMB Focus:
• A vállalati ingyen kávé után a piackutatást vágták le.
• Elsősorban a rossz minőségű kutatások, a primitív briefek estek ki a piacról.
• A válság okozta sokk egyben lehetőség is arra, hogy a szakma újra definiálja magát, s túllépjen az adatbeszállítói szerepkörön.
• Sok a segglevédő, döntésigazoló kutatás, amelyet prekoncepciók igazolására használnak.
• Törekedni kell a hozzáadott értékre, már csak azért is, mert így van esély díjat emelni.
• A tenderek leginkább arról szólnak, hogy ki meddig tolja le a gatyáját.
• Az olcsó kutatásokban nem érvényesíthető a minőségi kontroll, viszont az ügyfél becsukja a szemét.
• A DIY kutatások lekezelése szakmai sznobizmus, mivel ezek is jól használhatóak, csak épp tudni kell, hogy mire és hogyan. Ennek eldöntéséhez viszont szükséges a kutatói szaktudás.
• A kutatószakma nem védhető azzal, hogy milyen tuti a módszertan. Annyira kell a rossz 'csináld magad' kutatásoktól félni, mint bármely szakmában a kontároktól.
• Többet kell ajánlania a szakmának, mint pusztán annak a lobogtatását, hogy milyen pontos a módszertana. Ez utóbbi ugyanis önmagában igen keveseket érdekel.
Atkári Csaba, Conness:
• Jobb volna a döntéstámogatói partner vagy a célcsoport szakértői szerepre törekvés. A kutatócégek mára belátták: ez a helyes irány, lépéseket azonban egyelőre nem tesz senki komoly szinten.
• Jelen formájában meg is fog szűnni a kutatás, ráadásul nem minden projekthez van feltétlenül szükség adatfelvételre. Az elemzés ugyanis nem egyenlő az adatfelvétellel.
Klenovszki János, NRC:
• Alapvetően rossz az a kutatói közelítés, amely módszertanokkal bombázza az ügyfelet, mikor az inkább választ szeretne a kérdéseire.
• Jó értelemben nyomást kell gyakorolni az ügyfélre, hogy az előbb bevonja a tervezési folyamatokba a kutatót, most ugyanis rosszkor vagyunk rossz helyen.
• Az adatbeszállítói szerep már csak azért is zsákutca, mert a tudás jobban beárazható, mint az adatok és a chartok.
• Az volna az optimális, ha a megrendelők nem kutatást, hanem projektet vásárolnának, és a kutató "beülne" az ügyfélhez annak teljes időtartamára.
• A "csináld magad" kutatások térnyerése leginkább az ügyfeleket veszélyezteti, és nem a kutatócégeket, mivel azt a látszatot kelti, hogy kutatást bárki tud készíteni.
• A jó módszertan fontos, de az ügyfélnek egyáltalán nem az, mivel neki egészen más oldalról merülnek fel kérdései. A cél tehát az volna, hogy a szakma változtasson, új módszereket tanuljon (el), ezzel lehet elfogni a szelet a kontárok elől.
(A teljes cikk a Marketinginfo.hu oldalon olvasható.)