Komoly piackutató cég NEM AD minden egyes kérdőív kitöltése után pontokat, pénzt, ajándékot. Ez olyan alapelv, amelyen nem is érdemes vitatkozni. Erről nagyon helyesen ír Klenovszki János a blogjában, ezért most nem is akarom ezt tovább ragozni. Viszont ennek ellenére ez a módszer rohamosan terjed, igaz elsősorban külföldi cégek által üzemeltetett kvázi-panelekben. Ezek a cégek nem piackutatók, csak annak álcázzák szolgáltatásaikat, mégis egyre nagyobb részt harapnak ki a kutatási piacból. Gyakorlatilag nincs olyan szakmai előírás, melyet ne szegnének meg, de olcsóságuk csábító lehet az olyan megrendelők számára, akik ennek veszélyeit nem mérik fel vagy egyszerűen nem látják át vagy átlátják de nem érdekli őket. Tegnap egy korábbi posztunkhoz érkezett hozzászólás nyomán jutottam el erre az oldalra. Képként is elmentettem, hátha később már nem lesz elérhető, a kép ITT tekinthető meg. Az oldal otthonról végezhető munkaként hirdeti a kérdőívkitöltést, mellyel napi néhány óra „munka” után egész jól lehet keresni. Néhány idézet a hozzászólásokból:

„Ha rászánsz napi 20-30 percet és lelkiismeretesen kitöltöd a kérdőíveket amikről emailben értesítenek, akkor kereshetsz 50-100 fontot havonta. Ha kiszámolod ez milyen órabérre jön ki akkor rájösz hogy nem is olyan rossz munka ez…”

„Ha bejelölsz 10 terméket, hogy ismered, akkor mind a tízről feltesz milliónyi kérdést...nem is gondolkodom el a válaszon, csak ikszelek...”

„...£1.00 alatt én hozzá se kezdek a kitöltéshez. Okosan kell csinálni néha, de ezt mindenki kitapasztalja hamar…”

Ez nyilvánvalóan éppen az a módszer, ahogy nem lenne szabad csinálni – és nyilvánvalóan semmi köze a valódi piackutatáshoz. A profi válaszadók pénzt akarnak, bármit kitöltenek, ikszelnek dühödten, hogy jöjjön a csekk. Vajon ki az a megbízói oldalról, aki ilyen módon lebonyolított kutatások eredményeire akar üzleti döntéseket alapozni? Tudják egyáltalán az ilyen szolgáltatások megrendelői, hogy milyen háttéren megy az adatgyűjtés? Melyik angol/amerikai/stb. cég az, ahol kíváncsiak mondjuk kispistabéla véleményére Nyíregyháza-alsóról, aki hiányos vagy éppen semmilyen angolnyelv-tudással (és fogazattal:-) ikszelgetett, miközben gatyában lecsót evett a kempingasztalnál és fél szemmel a Maunikasó-t bámulta? Ha senki, akkor viszont hogy lehetséges, hogy 2009-ben az ilyen pszeudo-kutatások élharcosaként ismert Toluna cég 49 millió fontos forgalmat csinált? (Ez kb. 15 Mrd forint, nagyjából a teljes magyar piackutatási szektor éves forgalma!!! És a Toluna csak egy cég, van még több tucat.) Miért nem érdekel senkit, hogy ezek a cégek már rövid távon is rombolják a kutatás presztízsét, hosszú távon pedig fenyegető veszélyt jelentenek az egész iparágra? Miért nem lépnek fel erélyesen a külföldi és a hazai szakmai szervezetek?

És igen, ezek azok a bizonyos DIY („do-it-yourself”) kutatási módszerek, eszközök, melyeknek elterjedését némely ügyféloldalon dolgozó olyannyira várja. Ezek az eszközök valóban le fogják törni a valódi piackutatók árait, egyértelműen errefelé haladunk. Mégpedig a fent körülírt háttéren. És nincs olyan profi kutató a megrendelői oldalon, aki ilyen kaotikus, etikátlan, teljes mértékben szakmaiatlan adatfelvétel után bármilyen módon értelmezhető adatokhoz jutna. Az erős IT alapokon nyugvó cégek háborút indítottak a tradicionális kutatási szektor ellen és a fegyvereket részben mi adtuk a kezükbe; az internet terjedésével (ez vis major) és az online kutatás megjelenésével (ebben már részünk van). Az arra való törekvés pedig, hogy a kutatások túlnyomó részét mihamarabb toljuk át az internetre, mert olcsó és gyors, ugyancsak az említett cégek malmára hajtja a vizet végső soron. Ki fogják énekelni a sajtot a szánkból: egyik oldalról a DIY kutatások szorongatnak, másik oldalról meg a stratégiai tanácsadással foglalkozó cégek akarják amblock annektálni a kutatási ipart. Esélyes, hogy válságos idők elé nézünk...

Egyébként az említett oldalon szereplő cégek: NewVista, GlobalTestMarket, Toluna, Ciao, Survey Savvy, American Consumer Opinion, Lightspeed. (Jövőre a lista hosszabb lesz.)