HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) dove (1) Dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) Síklaki István (1) síklaki istván (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) Vizi Ferenc (1) vizi ferenc (2) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Miért nem vált eddig népszerűvé az online fókuszcsoport? (2. rész – hazai szakértők)

2010.01.05. 07:12 Forecast Research - www.forecast.hu

Az online kvalitatív technikák – mint például az online fókuszcsoportok – eddig sehol a világon nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A megrendelők óvatosak, bizalmatlanok, sok kutatási specialista szerint is joggal – bár a vélemények sokszor ellentmondásosak. Ezúttal a hazai kutatási szakértők véleményét adjuk közre.

Dr. Pintér Róbert, online stratégiai igazgató (Ipsos):

Az Ipsos a Gemius-szal közösen 2009 őszén vette fel kutatási megoldásai közé Magyarországon az online fókuszcsoportot. Emiatt még korai volna arról nyilatkozni, hogy vajon népszerű lesz-e ez a piackutatási módszer, ez a jövőben dől el. Mi úgy gondoljuk, hogy az online módszernek egyértelműen vannak olyan előnyei, amelyek bizonyos helyzetben a hagyományos csoporthoz képest alkalmasabbá teszik a felhasználását. Ilyen például, ha a földrajzi korlátokat kell áthágni egyazon csoportban, ha igen intim témákat vizsgálunk, vagy ha gyorsan van szükségünk eredményekre. Fontos azt is kiemelni, hogy online kutatást bármilyen iparágban lehet végezni nem csak a tipikusan internethez köthető témák esetén, bár különösen hasznos, ha online szolgáltatásokat, például webhelyeket kell tesztelni.

Vizi Ferenc, kutatási vezető, moderátor (Forecast Research):
Több okát látom, ami miatt nem terjedt el az online fókuszcsoportos módszer a nagyobb piacokon sem – hozzánk pedig amúgy is minden csak 4-5 éves késéssel ér ide. A módszer árelőnye az offline csoportokéhoz képest általában 10-15%, de semmi esetre sem több, mint 20-25%; egyszerűen nem elég jó a módszer ár/érték aránya, alig olcsóbb, viszont nagyon sok minőségi kompromisszummal jár. (Az árkülönbség számít valójában a megrendelőknek, nem pedig az, amit előszeretettel hangoztatnak, hogy hány százalékkal kisebb az önköltsége. 30 százalékkal kisebb költség ugyanis nem jelent 30 százalékkal alacsonyabb árat.)

A kvalitatív kutató általában néhány gombostűt keres egy nagy szénakazalban. Az online esetében nem elég nagy a „kazal” (amelyet az offline csoportok esetében a személyes interakciók, non-verbális kommunikációs megnyilvánulások kontextusa is növel), a résztvevők tőmondatokban válaszolnak, nincsennek továbbgondolható történetek, melyekre aztán újabb gondolatok fűzhetők fel, stb. Ha kisebb a kazal, kevesebb lesz benne a gombostű is, amit a kutató keres, ez pedig nem „bót” a megrendelőknek.

Az online csoportok esetében éppen a módszer lényege vész el, az online csatorna a végtelenségig lecsupaszítja az egészet, a végén szinte alig valami marad. Mindig is volt egy olyan érzésem, hogy maga a fókuszcsoportos módszer és az online csatorna antagonista, egyszerűen nem működik.

Ugyanakkor hiba lenne teljesen elvetni a módszert, mert speciális esetekben mégiscsak – az elmondottak ellenére – lehet értelme: ha különleges a téma vagy a célcsoport (és offline csoportok ezért nem szervezhetők), vagy mondjuk négy offline csoport mellett – megfelelő indoklás mellett – kiegészítésképpen egyet el tudok képzelni. Mi is tervezzük az online fókuszcsoportos kutatás bevezetését, de nem az offline helyett, hanem az említett speciális esetekre való tekintettel. Van tehát helye a palettán, de felváltani nem fogja (remélem) a tradicionális csoportokat.

Dr. Neulinger Ágnes (Corvinus Egyetem):
Az online fókuszcsoportok – azt gondolom - azért nem lettek igazán népszerűek, mert azzal, hogy a csoportos beszélgetést online térbe helyezzük át többet adunk fel, mint amit nyerünk. Kutatói oldalról nézve megváltozik többek között a moderátor és a résztvevők szerepe, szerintem előnytelen irányban. A csoportvezetés, a kontroll átalakul. Egy jó moderátor a lehető legtöbbet hozza ki a csoportból, de online térben elveszíti az eszközeinek jó részét. Többek között nincsenek nem verbális jelek. Ezek egyrészt kiegészítik a mondanivalót, másrészt hitelesítik azt. Lehetséges, hogy egy anonim online válaszadó épp az anonimitása miatt őszintébb, de erről nehéz meggyőződni. Egy hagyományos fókuszcsoporton a tekintet, a testbeszéd nagyon sokat elárul. Időzítés szempontjából pedig rövidebb ugyan egy online fókuszcsoport, de nem sokkal. Ha szükséges, akkor egy hagyományos projekt is rövid határidővel elkészíthető. Megrendelői oldalról pedig a módszer túl steril. Érdekes lehet a megszokott fókuszcsoport mellett, kevésbé helyette. Hiszen a fókuszcsoport kiváló és sokszor az egyetlen lehetőség arra, hogy az ügyfél a célcsoportjával, hús-vér fogyasztókkal találkozzon.

Klenovszki János, ügyvezető (NRC Piackutató):
Az okok nagyobb része - az én véleményem szerint - nem módszertani problémákra, vagyis fogalmazzunk úgy, hogy nem valós módszertani problémákra vezethető vissza. A kutatói (hiszen ez az egyik legnagyobb gátja a terjedésnek) és a megbízó ellenállások legnagyobb része inkább emocionális, érzelmi okokra vagy éppen ismeretbeli hiányosságokra („sosem próbáltuk, ne kísérletezgessenek a mi pénzünkön a kutatók”) vezethető vissza. És ez így természetes, hiszen minden új – főleg, ha piackutatásról van szó -, tehát minden új, innovatív termék, ötlet, módszer esetében van egy természetes bevezetési és kifutási görbe, útvonal.

Legelőször a kutatóknak kell, kellene egy egységes, tesztekkel alátámasztott, transzparens álláspontot kialakítani, hogy mire jó és mire nem jó az online fókuszcsoport.

És akkor itt meg is állnék egy percre, hogy kifejthessem azt az álláspontom, hogy szerintem hibás online fókuszcsoportnak hívni az „ online fókuszcsoportot”. Ugyanis az, hogy így hívunk egy kutatási módszert nagy mértékben befolyásolja a vele szemben támasztott követelményeket, elvárásokat és igényeket. Az én véleményem szerint az online fókuszcsoport elnevezés már önmagában is gátja a terjedésének, hiszen az ügyfél a fókuszcsoportokon „hús-vér embereket” lát és pont az, hogy „igazi fogyasztók” mondják az „arcába a tuttit”, az már egy olyan plusz hasznot nyújt az ügyfélnek, amelyet csak a hagyományos fókuszcsoportok tudnak nyújtani. A fókuszcsoport – online fókuszcsoport összehasonlításban pedig már vesztett is az online, hiszen közel sem tudja azt a „fogyasztó-közeli élményt” nyújtani, mint a klasszikus fókuszcsoport. Úgyhogy én azt gondolom, hogy sokkal jobban járna a kutatói világ, ha ezt a módszert másképpen nevezné el, és a saját előnyeivel próbálná bemutatni, eladni az „online fókuszcsoportos” kutatási módszert, amely sok tekintetben ugyanazt és néhány paraméterét tekintve többet is tud nyújtani, mint az „offline” fókuszcsoport.

Tehát szerintem az egyik legfontosabb dolog, hogy a kutatók egységes álláspontot alakítsanak ki az online fókuszcsoportok használhatóságával kapcsolatban, előnyeit, hátrányait megismertessék a megbízókkal.

Ha ez megtörténik, akkor a következő feladatnak én azt látom, hogy akár ezzel a névvel, akár egy másikkal, pl.: „virtuális csoportinterjúk” néven, magát a módszert kell átpozícionálni és módszerben rejlő erősségek bemutatásával olyan termékeket a piacra dobni, amely nem leváltani, hanem kiegészíteni akarják a klasszikus fókuszcsoportokat. Természetesen lesznek olyan kutatási területek (pl. reklám előtesztek, műsorkoncepció tesztek), ahol az online által nyújtott koncentrált beszélgetés és a műszeres mérés kombinálásából született termék többet fog nyújtani, mint a klasszikus fókuszcsoport. Mi az NRC-nél is azon dolgozunk,hogy a virtuális tér nyújtotta előnyöket ötvözzük a kvantitatív, műszeres és kvalitatív módszerekkel, tehát közelítsük egymáshoz a használt módszerek előnyeit és ezek kombinációjából gyors, megbízható és hasznos válaszokat adhassunk a megbízóknak. Az online fókuszcsoportok, vagy a „virtuális csoportinterjúk” pedig ebben tudnak segíteni és többet nyújtani az ügyfeleknek.

Ha ezekkel megvagyunk, akkor jön a legnagyobb nehézség az emocionális „ellenállás” leküzdése. Ehhez pedig idő kell, hagyni kell, hogy beérjen a módszer, hogy a korai kipróbálók, használók tábora elérje a kritikus tömeget, amely után már egyre többen fogják használni a „virtuális csoportinterjúkat” arra, hogy kérdéseikre választ kapjanak. Egyébként az idő nemcsak ehhez, de ahhoz is kell, hogy a hazai internetezők tábora elérje azt a szintet, ahol már mindegy, hogy hagyományos vagy online világban végezzük az adatfelvételt, tehát az, hogy a „célcsoportom nem található meg online”, ne legyen gátja a módszer terjedésének.

Összefoglalva azt gondolom, hogy „Miért nem vált eddig népszerűvé az online fókuszcsoport?”, még túl korai kérdés. A módszer annyira gyerekcipőben jár, mint az online járt 5-7 évvel ezelőtt. Ahogy megtaláljuk az igazi helyét a módszerek között, ahogy ezt el tudjuk mondani az ügyfeleknek, úgy lesz egyre népszerűbb az „online fókuszcsoport” - vagy bárminek is fogjunk nevezni - az ügyfelek körében.

A technológiai fejlődés, a penetráció növekedése, továbbá az idő-, és árelőny miatt egyre több cég (piackutató és ügyfél egyaránt) fogja kipróbálni, majd beépíteni kutatási eszköztárába az „online fókuszcsoportot”, mint innovatív piackutatási módszert.
 

3 komment

Címkék: piackutatás fókuszcsoport moderátor online kutatás online fókuszcsoport

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kerekes Géza · http://www.marketresearchagencies.eu 2010.01.05. 08:53:11

Kár, hogy Dr. Síklaki István véleménye kimaradt...

Forecast Research - www.forecast.hu · http://piackutatas.blog.hu 2010.01.05. 11:01:57

@Darko: valóban itt lenne a helye az ő véleményének is (meg további kvalitatív kutatók véleményének is...). Ha esetleg olvas minket és szeretné kifejteni a véleményét, szívesen beteszem utólag ebbe a postba - vagy hosszabb eszmefuttatás esetén akár egy önálló postba is.

email cím: blog[kukac]forecast[pont]hu

Szívesen fogadunk véleményeket minden oldalról, hogy a blogot olvasó kutatók tisztábban lássanak. Vagy ide, kommentként, vagy a fenti emailre várjuk a további véleményeket a kollégáktól.

Egyéb - kutatással kapcsolatos - témában is szívesen közölnénk eszmefuttatásokat, aki élni szeretne a lehetőséggel (most vagy később), az ne kíméljen minket:-)

szakállasbácsi 2012.05.22. 12:05:31

Két problémát látok.
1. Az online csoportokon nyerhető információ.
Erről a legtöbben - főleg a külföldi véleményt alkotók - elmondták pro és kontra érveiket. Én azt hiszem kevés gyakorlott online moderátorunk van. Az információ kinyerése ugyanis olyan metakommunikatív jelzések észleléséről szól, melyeket évek alatt nagy odafigyeléssel és speciális érzékenységgel sajátít el a moderátor, interperszonális környezetben, ahl a sóhajtásnak, babrálásnak, és szagoknak is akár jelentőségük van. OK: kéne, hogy legyen.. A legtöbb metakommunikatív jel észlelése és adása is tudattalan. A számítógépes facial coding (HILL) miliszekundumok alatt lejátszódó mimikai izom rángásokból olvassa le az emberek érzelmeit, nagy sebességű giga pixeles kamerákkal. Még egy nagy sávszélessgű vonal és egy komplett, a teljes poszturáról képet adó kamera sem képes visszaadni a személyes jelenlét által nyerhető információ többletet. Többek között ezért sem lesz az online szex tartós kapcsolatok és mély ismeretségek alapja.

2. A kvali rákfenéje. a szervezés.
Látom villogtok vele, hogy a Forecastnál nincsenek (kevesebben vannak) a csoportlakók, de ez a teljes magyar kvali piac alapvető problémája. Még senkinek sem sikerült megoldani. Most nem is beszélek az incentívák adóztatásáról, ami nagyságrenddel növekedett az utóbbi időben és az adatvédelmi mega paráról - erről szól a PIXER ugye. Inkább a személy szűréséről kellene szót ejteni. Az elv ugye az lenne, hogy van egy bazi nagy panel (NRC-nél pl), ahonnan beemeljük a megfelelő embereket a megadott szűrési szempontoknak megfelelően. Elvileg tök jó móka, és működhetne is. De a kételyek megmaradnak:
- adatvédelmi kérdések? (mert azért minden projekt más szűrővel megy - elvileg egyre több adatot kellene egy személyről tárolni, és ami tovább bonyolíthatja a cuccot, már nem csak fogyassztási szokások, vagy szocio-demográfiai aadatok kellenek a szűréshez, hanem attitűdök, sőt személyiség profil. Ha meglát egy ilyen adatbázist az ombudsmanó, sóval fogja behinteni az online panel helyét!)
- a panel tag vesz rész a csoporton? anyja, húga, gyereke? Poén, vagy komoly?
- egy regisztrációja van csak, egy személyiség profillal? Hogyan chekkolod?
- incentíva? Adózás?
- ügyfél részvétel - és ennek jogi háttere?

A békebeli csoportokon még a moderátor maga szűrte a népet, elkerülendő a csoportlakók invázióját. Aztán annyi lett a csoportlakó, hogy a meghívott 16 főből 12 azonnal bukta volt és a maradék is necces lett, mert buta, agesszív, vagy mind pedagógus, esetleg "pénzügyi tanácsadó". Lehet kirugdosni a szervezőt, de az alapproblémát nem oldja meg: a kvali akkor lesz értékes és hasznos, ha módszertanilag - a szűrésen a hangsúly - rendben van. A szűrés a legkevésbé kontrollálható és a legkockázatosabb része a dolognak és ezt az online nem erősíti, hanem elfedi.
Az online azért lenne olcsóbb, mert van egy kis quick-and-dirty jellege, ami néha rendben is van. De, ha komoly kérdések vannak, például mostanában a válság hatására megingott bizalommal,, személyes ambíciókkal és biztonsággal kapcsolatban, akkor nagyon-nagyon oda kell(ene) figyelni a csoportok résztvevőire. És akkor ez piszok drága lenne...
Az online látszólag erre az óccsóságra adna megoldást, de olyan erősen kéne benne hinni, mint a természetgyógyász pelletekben, melyeknek állítólag annál nagyobb a hatása, minél kisebb a hatóanyag koncentráció.

Ha viszont kimondjuk, hogy itt pusztán parasztvakítás folyik, az ügyfél megtévesztése, akkor a szakmának mélyen magába kéne fordulnia, mert amikor kipukkad a lufi, akkor bukik a sok közgazdász vannabi pszichológus.
süti beállítások módosítása