HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

A kísértés világa: az ingyenesség lesz az új üzleti modell a piackutatásban is? (1/2.)

2009.10.05. 06:25 Forecast Research - www.forecast.hu

A számos ’csináld magad’ vagy ’Do-It-Yorself, DIY’ online kutatás és analízis egyre nagyobb kísértést jelent a minimális költségű, vagy teljesen ingyenes felmérések készítésére. Tim Phillips azt a hatást latolgatja, melyet ez az egész kutatási iparágra jelenthet. (Research-live.com)

Brad Bortner, a Forrester Research egyik, a piackutatási iparágra specializálódott analitikusa elmesélt egy történetet egy, a közelmúltban meginterjúvolt szenior vezetőről, aki úgy jellemzi az egyszerű fogyasztói kutatásokat, mint “majomkodást”. Az ok: mint a világban más vezetők ezrei, ő is lelkesen tért át, és ahol csak lehet használ olyan ’DIY’ kutatási eszközöket, mint a SurveyMonkey (KutatóMajom).

Bortner már néhány éve figyelemmel kíséri az olyan alacsony költségvetésű illetve ingyenes DIY eszközök felbukkanását, mint amilyen a SurveyMonkey is, és úgy gondolja, hogy komoly veszélyt jelentenek a piackutatási üzletág némely részeire – hacsak a piackutatási szállítók és a kutatási osztályok nem tanulnak meg bánni velük. “A legutóbbi nagy válság idején,” mondja, “a főbb, kutatásokat megrendelő cégek megváltak saját piackutatóiktól, és munkájukat kiszervezték piackutató cégeknek. Ezúttal úgy tűnik, hogy a saját embereikkel próbálják meg kutatatásaiknak amekkora részét csak lehet elvégeztetni. A DIY kutatásoknak köszönhetően ezt már nem lehet majd visszacsinálni, tehát kár is ezen siránkozni. Inkább ahelyett, hogy küzdenének ellenük, a kutatási részlegeknek meg kellene ismerni őket, hogy tudják, hogyan használhatják fel.”

A kutatási diszciplinára vonatkozó jövőbeli probléma nem csak annyi, hogy a SurveyMonkey jóval elérhetőbbé tette az egyszerű kutatásokat, hanem az, hogy az azt elvégző emberek nem biztos, hogy eléggé értenek is ahhoz. Ez olyan lehet, mint amikor a prosti két csókolózó szerelmesre nézve azt mondja: az amatőrök elrontottak egy nagy hivatást.

“Egyrészről nagyon jó, mert mutatja, hogy mennyi erőfeszítést tesznek a fogyasztókra vonatkozó információk begyűjtése irányába, de ha bármilyen majom képes elvégezni egy kutatást, meglehet, hogy a majmok is fogják elvégezni azokat. Némely esetben nem lesz ellenőrizve a tervezés, vagy a mintavételezés,” mondja Bortner. Legjobb esetben csak annyi történik, hogy a rosszul vett mintát néhányszor felhasználják, vagy néhány fogyasztó azt veszi észre, hogy ismételten, újra és újra felmérés részei lesznek, olyan cégek különböző részlegei által, akik ’lemajomkodták’ ugyanazt a címlistát. Legrosszabb esetben a cégeket elöntik a félrevezető adatok, és rossz döntéseket hoznak meg – melynek következtében a kutatásokba, mint döntéshozatali eszközbe vetett hit végérvényesen összedől.

A legrosszabbtól tart Sue Brooker, az MRS sztenderdek bizottságának helyettes elnöke is. “Pesszimista vagyok a jövőt illetően, mert fennáll annak a lehetősége, hogy kisiklik mindaz, amin dolgozunk. A pesszimizmusom oka az, hogy ezek az eszközök rossz kezekbe kerülnek széles körűen. Elég annyi, ha csak néhányan égetik meg a kezüket jó alaposan, hogy ez bekövetkezzen.”

“Egy jó kérdőív nemcsak jó kérdések sorozata. Azoknak az embereknek, akik ezen eszközöket használják, elképzelésük sincs a jó kutatások kitételeiről. Mi tudjuk, hogy akár egyetlen szó is megváltoztathatja a kapott eredményt… Mindenki azt hiszi, hogy meg tud írni egy jó kérdőívet, pedig nem így van,” mondja.

Félelmei háromrétűek. Először: hogy ha ad hoc jelleggel történnek a felmérések egy vállalat legkülönbözőbb részlegei által, akkor lehetetlen lekövetni a minta eredetét, vagy elkerülni azt, hogy átfedjenek a közönség némely részei. Másodszor: ha erre a kutatási eljárásra alapozzák döntéseiket, akkor az ahhoz vezethet, hogy az egész vállalat rossz irányba megy el. Végül: az iparág olyan eszközök miatt veszíti el hitelét, melyre nem is gyakorolhatott befolyást, hiszen látszólag eredményeik pont olyan jól néznek ki, mint a jól felépített, drága kutatásoké. “Ha az emberek túl sok rosszul felépített kutatással szembesülnek, akkor arra a következtetésre jutnak, hogy minden kutatás szemétbe való,” figyelmeztet Brooker.

Monkey biznisz

Nem csak a SurveyMonkey ragadta meg a limitált költségvetésű sales és marketing részlegek fantáziáját. Világhálós analízisek szerint a Nielsen és ComScore már létező szerződéseit a 2008 Júniusában bemutatott Google Ad Planner-rel vizsgálják, ami „több, mint 40 ország honlapjáról származó különleges látogató, oldal-vélemény és más adatokból származó összetett statisztikához biztosít hozzáférést” képességével kecsegtet. A Vizu gyors és könnyű közvélemény-kutatást ígér, többek között a saját DIY eszközét éppúgy, mint a saját analitikai eljárását. Értelemszerűen és magától értetődően az üzenet ugyanaz: Nincs szükséged a profikra, hogy elvégezzék ezt neked.

Bortner szerint ez egy olyan üzenet, ami megfelelő kemény gazdasági időkben, amikor is sok üzlet keres ’éppen megfelelő’ megoldásokat alacsony költségek mellett. A kérdés az, hogy a DIY kutatást éppen megfelelőnek ítélik-e meg? “Nem hasonlíthatunk össze egy elsőéves értékesítő munkatársat és egy már 20 éve az üzletben dolgozót úgy, hogy csak lefuttatjuk a SurveyMonkey-t. De ez meggátolja-e, hogy használják az emberek a könnyű eszközöket? Nem,” figyelmeztet Bortner. “Ezek az eszközök megváltoztatják azt, ahogyan az ügyfelek a költségekről gondolkoznak. Hasonlóan, ahogy az online fórumok megváltoztatták a hagyományos kutatást.”

Ez egy olyan fejlődés, amit Dave Goldberg, a SurveyMonkey vezérigazgatója örömmel fogad. A cég azt állítja, hogy a Fortune 500 vállalatok 80%-a használja szoftverüket – de azt nem tudja, hogy hol és mire. A felhasználók bejelentkeznek a világhálón – és Bortner szavaival élve, gyakran “fogják és futnak egy kört a kutatási osztály körül”.

Eleddig meg sem próbált még kapcsolatba lépni piackutató szakemberekkel. “Mi nem dolgozunk együtt a beszerzési osztállyal. Még értékesítő csapatunk sincsen. Közvetlenül nem is lépünk kapcsolatba senkivel,” mondja Goldberg. Csak azt látja, hogy ki a munkáltatója a felhasználónak, aki bejelentkezett: “Például a Nielsen bentről használ minket. Azt viszont nem tudjuk mire. A SurveyMonkey sikerének titka az, hogy egy nyitott platformot biztosít, tehát szakemberek éppúgy használják, mint akadémikusok, iskolák, non-profit szervezetek…”

Segítőkész kapcsolat

Végeredményben Goldberg szeretne hidat emelni a piackutató szakemberek felé, akár kliensei körén belül vagy kívül, de érezhető, hogy nem szándékozik megtenni az első lépést. “Több olyan dolgot szeretnénk hozzáadni, amit a szakemberek szeretnének, és már dolgozunk rajta. De akár ha egy olyan végfelhasználóhoz kerül is, aki nem annyira szakképzett, mint ők, akkor sincsen oka arra, amiért ne kaphatna jó kérdéseket és jó kutatást. Rengeteg kifinomult eszköz van, amit használnak, és úgy gondoljuk, hogy végül helyettesíthetjük azt a szoftvert. Ez azt jelenti, hogy a kutatási részlegek úgy csökkenthetik költségeiket, hogy nem kell emberektől megválniuk.”

Dan Beltramo, a Vizu vezérigazgatója - akik kifejlesztették DIY eszközüket, a Vizu Answers-t, ami olyan fogyasztóknak segített kialakítani a DIY kutatások piacát, mint a P&G és a McKinsey – úgy véli, hogy a DIY kutatások nem azért léteznek, mert olcsók, hanem mert volt egy rés a piacon, amit a piackutatók nem akartak, vagy nem tudtak kitölteni. “Azt hiszem az a nagyobb baj, hogy túl sok rossz kutatást végeznek el szakemberek, amiért csúcsösszegeket kérnek el. Az egyik nagy előnye a DIY kutatásoknak az, hogy kevesebb veszik el az ügyfelek és piackutató ügynökségek között.”

Másik előnyük az, hogy mivel igen gyorsak és megfizethetőek, sokkal inkább adaptálódhatnak a változásokhoz, vagy a kliens igényeihez, mint sok más kényelmetlen, hagyományos módszer. Azt mondja, hogy a DIY kutatások ragaszkodnak ahhoz, hogy inkább az egyszerűbb, mintsem a részletes, magas értékű kutatásokat helyettesítsék – és mint ilyen pozitív hatással legyenek, még ha a minőségük változó is. „A tradicionális módszerekből származó információk költsége gyakran magasabb, mint az információ értéke,” teszi hozzá.

Mindazonáltal a Vizu nem csak az egyszerű DIY kutatásokra koncentrál a továbbiakban. Kínál egy olyan szolgáltatást, mely honlapok számára hoz létre közvélemény-kutatást, de meghatározott egy online reklám analízist is az Ad Catalyst szolgáltatásán keresztül, mely rövidtávon a legjobb növekedési potenciált kínálja. Jelenleg ez kombinálja az online eszközöket a tanácsadással – de idővel ehhez is kifejlesztik majd a DIY modellt. “A célunk az, hogy finomítsuk a technológiát és az eljárást, hogy idővel az Ad Catalyst is igazán DIY lehessen. Növekedésünk a digitális média vizsgálat területén sok mindent felhasznál abból, amit a DIY szolgáltatásainkból tanultunk.”

Együttes munka

Tehát a kérdés az iparág felé nem az lehet, hogy hogyan áll ellen az árnak, hanem hogy hogyan működhet az ügyfelek által már használt DIY eszközökkel párhuzamosan. Mike Read, a ComScore Europe szenior elnökhelyettese és ügyvezető igazgatója találkozót javasol az ügyfelekkel, ahol közvetlenül bemutathatják nekik a DIY eszközöket, és rámutathatnak, hol adhatnak hiányos információkat. Ritkán vesz részt olyan találkozón, ahol a Google Ad Planner-t ne említenék, mivel ezt az ügyfelek úgy használják belsőleg, mint a ComScore szolgáltatásainak mércéjét.

“Igen, az ügyfelek beszélnek róla – az egyik legfőbb tárgyalási pont a találkozókon az, hogy azt mondják, ‘A maguk adatai nem stimmelnek a mi adatainkkal.’ Mi tiszteletteljesen azt válaszoljuk, hogy például egy angol nyelvű újság honlapját szerte a világban olvassák, és az Egyesült Királyságra illetve a világra vonatkozó adatok nagyban különböznek, így nem azt vizsgálják, amit vizsgálni akarnak.”

A ComScore azt állítja, hogy eladásai eddig alig érintettek – de ez nem jelenti azt, hogy az ügyfeleknek nincsen szüksége biztosítékokra. “Nagyon ritkán találkozunk olyan ügyféllel, aki azt mondaná, hogy nincsen szüksége az eszközeinkre, mert minden szükséges kutatást ingyen elvégeznek nekik. A másik oldalról nézve, alig van olyan ügyfél, aki ne értékelné újra, mennyit költ elemzésekre. Mindannyiuknak össze kell húzni a nadrágszíjat, és kétség kívül kérdéseket tesznek fel, de eleddig senki nem pártolt el tőlünk – mert boldogan leülünk tárgyalni árainkról, költségcsökkentésekről.”

A megtérülés ideje

ComScore’s UK idén májusban piacra dobott egy Ad Metrix nevű alkalmazást, ezzel véve fel a harcot, mondja Read. Azzal, hogy jobb eljárásokat és használhatóbb terméket biztosítanak, a fizetett kutatások magasabb értéket képviselnek, mint az ingyenesek. “Korábban arról tudtunk számot adni, hogy hány oldalt szállítottunk le. Most már arról is, hogy milyen mennyiségű hirdetés történt, és az ki felé történt, tehát gyakorlatilag bezárult a kör. Az ingyenesen elérhető elemzések a honlapok széles körben való használatát jelzik, de ezek nem igazán alapulnak erős kutatási eljárásokon. Nem nyújtanak demográfiai információt, tehát lehetetlen megérteni, hogy némely eredményük miből származtatik.”

Az analitika területén kívülről, Bortner (Forrester) kétli, hogy a költségek racionalizálása ilyen egyszerű lesz, mivel a kutatási folyamatok decentralizálódnak. “Meglepődve tapasztalom, hogy manapság mennyi nagy vállalat végzi el saját maga a munkákat. De meg vagyok győződve, hogy a gyorsabb és olcsóbb mindig győzedelmeskedik. A DIY most még lehet, hogy nem jobb, de idővel az lesz.”

A Kantar közösségi média vezetője, Tom Ewing szerint a kutatási iparág feladata, hogy elfogadja a valóságot – és hogy lehetőségeket teremtsen, ne pedig akadályozzon. Ő párhuzamot lát a DIY eszközök használata és az összetettebb, közösségekre alapozott kutatási eljárások között, melyek a közösségi média részeként alakulnak ki. A közelmúltban közölte elképzelését blogjában, amihez az amatőrök szabadon hozzáférhettek és segítségével megtervezhették saját kutatásaikat - közre bocsátva egy prototípust, és megkérdezve az érdekelteket (hol felhasználókat, hol piackutató szakembereket), hogyan fejlesztenék tovább. Az eredmény jobb DIY kutatásokhoz – és az ügyfelek képzéséhez vezethet.

“Azok az emberek, akik a DIY kutatások piacán forognak, általában nem fordulnak meg a nagyobb kutatások piacán. Tehát egyértelműen ránk hárul az a feladat, hogy megtanítsuk nekik, hogyan kell ezeket használni,” mondja. “Egyszerűen megkérdezhetik, hogy kérdéseiket hasznosnak találjuk-e, vagy mit gondolunk a fejlesztésekről.”

Segíteni az ügyfeleknek a DIY eszközök használatában olyannak tűnhet, mintha a pulykák voksolnának a Karácsonyra, de Ewing úgy véli, ez egy felnőttes válasz a változó piacra, olyan, mint amit más specialisták is adnak, akik az ingyenes internetes eszközök versenyében találják magukat. “Olyan időkben, amikor a tudás könnyebben elérhető, meg kell határoznunk, mi az amiről le tudunk mondani, és mi az, amiért pénzt kérhetünk. Nem kellene úgy viselkednünk, mint valami titkos társaságnak, a fejünket a homokba dugva,” teszi hozzá.

Szerezzünk kontrollt a DIY eszközök irányítása felett, és támogassuk azokat, mondja Bortner, mert így is, úgy is használni fogják őket. “A SurveyMonkey arra jó, amire. Nem lehet vele nagyon összetett analíziseket végezni. De jó egy gyors, 10 kérdéses felmérésre. A lényeg az, hogy rengeteg ilyen felmérés létezik.”

Valamit semmiért

A kutatás csak egyike annak a számos iparágnak, ahol számíthatunk arra, hogy egyre több ingyenes terméket és szolgáltatást ajánlanak, mondja Chris Anderson, a Wired szerkesztője és a The Long Tail szerzője.

Új könyvében, a Free: The Future of a Radical Price (Ingyenes: Egy Radikális Ár Jövője), Anderson leírja, hogyan tette lehetővé az internet az árak oly szintű, szinte nullával egyenlő szintre zuhanását, hogy az üzlet elajándékozhat mindent, és máshol keresheti meg pénzét. A digitális gazdaság feje tetejére állította a hagyományos gazdaságot, érvel, azon az áron, hogy az online sávszélesség és tárhely folyamatosan csökken. “Mostanra tisztává vált, hogy gyakorlatilag minden amit a világhálós technológia megérint, elindul lefelé a lejtőn afelé, hogy grátisszá, ingyenessé váljon,” írta Anderson a Wired-ben tavaly.

Anderson fényes jövőt lát a legkülönfélébb ingyenes üzleti modellek számára, beleértve a hirdetésekkel támogatott tartalmakat és szolgáltatásokat; ingyenes alapszolgáltatásokat, melyeket azon – kisebbségben lévő – felhasználók tartanak el, akik megvásárolják a prémium szolgáltatást is (mint a Flickr); digitális tartalmakat, amelyek ingyenesen, vagy majdnem ingyenesen terjeszthetők (mint az MP3); és olyan szolgáltatásokat, amelyek ingyenesen használhatók, mivel valójában használatuk hozzáad értékükhöz (mint a Digg és más összetett eszközök).

Olvasói kommentárok:

• Mark Speed, IFF Research | 22-Jul-2009 9:36 am

Kétség nem férhet hozzá, hogy ezek a DIY eszközök maradnak, de ez nem jelenti azt, hogy az egész iparágnak előzékenynek kellene lenni velük szemben. Az ilyenfajta kutatásokat a legnagyobb elővigyázatossággal kell kezelni – olyan eredményeket adhatnak, amelyek legjobb esetben pontatlanok, legrosszabb esetben etikátlanok.

A piackutatás egy olyan professzionális diszciplína, amely szakértői tudást kíván meg, betartva a szigorú előírásokat az adatvédelemre és etikára vonatkozólag. Mi, ennek gyakorlói, osztozunk a felelősségen, hogy segítsünk ügyfeleinknek megérteni a jó online kutatások alapjait – amik, ha jól alkalmazzák őket, nagyban hozzájárulnak az üzleti stratégiához és politikához. Kifejezetten hatékony lehet olyan, nehezen elérhető közönségek esetében, amire más eszközök alkalmatlanok. Nem engedhetjük, hogy sekélyes webhasználók aláássák értékeit.

• Lee Smith | 25-Jul-2009 0:47 am

Mindig meglepődöm, hogy a tipikus válasz a piackutatás terjesztésére magában foglal specifikus tudásra, gyakorlatra és statisztikákra való utalásokat, amelyek csak azoknak kizárólagossága, akik benne vannak a piackutatásban.

Az igazat megvallva: számos, alacsony minőségű felmérést piackutató szakemberek terveznek meg; mindent egybevéve túl hosszúak, a válaszadókra nézve barátságtalan kérdés típusokat használnak (rangsorolás, szigorú rosták, stb.), és felesleges kérdéseket tesznek fel.

Egyetértek, hogy a DIY eszközök maradnak. De ne áltassuk magunkat azzal, hogy ezen kutatások minősége univerzálisan alacsonyabb, mint azoké, amelyeket piackutató szakemberek alkottak. Válaszadóként kitöltök egy ötperces, igazoltan piackutatói sablonból származó kérdőívet, de egy 30 perceset soha.

Úgy tűnik, hogy mi, profi kutatók, időnként elfelejtjük, hogy a pontosság és minőség nemcsak a kérdések típusát, megfogalmazását, a kérdések sorrendjét és az adatelemzést foglalja magában; hanem olyan feldolgozási szinteket is, amelyek végigsöpörnek az egész iparágon.

Nem a DIY eszközök az ellenség; hanem a mi eredendő elfogultságunk a piackutatás iránt. Fejlesztésre és változásra van szükségünk, és akkor ezek az eszközök segíthetnek.
 

Szólj hozzá!

Címkék: free piackutatás online kutatás diy kutatások do it yourself survey survey monkey kutatási iparág chris anderson

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása