HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Hírlevél, RSS

Piackutató, marketinges vagy? Szeretnél e-mailben értesülni a legújabb hírekről, blogon megjelent cikkekről? Iratkozz fel az ingyenes értesítőre itt:

Írd be az e-mail címedet:

Delivered by FeedBurner


RSS-ben követnéd a blogot? Itt felirakozhatsz RSS-re:

Portfolio Blogger

Piackutatás Hírek

Piackutatás Hírek

Nyereményjáték nyertesek

Piackutatás blog nyereményjáték nyertesek (2010):

1. Eliasné Márk Katalin (Nielsen)
2. Cselényi Emese (Gfk)
3. Jakab Áron (BellResearch)
4. Vági Krisztina (Telekom)
5. Kicsi Dóra (Nestlé)
6. Szikla Klára (Dréher-Sabmiller)
7. Repka Karina (Richter Gedeon)

Piackutató állások, álláshirdetések

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (2) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (2) capi (2) casro (1) cati (7) cawi (1) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) dove (1) Dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iwatch (1) iWatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (35) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (10) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (136) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (14) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (3) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (2) online (34) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online panel (50) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (45) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (350) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (27) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (18) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (7) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) Síklaki István (1) síklaki istván (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (3) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (15) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) Vizi Ferenc (1) vizi ferenc (2) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Portfolio

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Melyik piackutatási módszer a legjobb?

2014.09.17. 16:55 Forecast Research - www.forecast.hu

choose.jpg

Elég gyakran hallani azt, hogy egyesek szerint a legjobb kutatási módszer ez vagy az, itt tényleg szóba kerülhet bármi a személyes kérdőíves megkérdezéstől a mélyinterjúkon vagy fókuszcsoportokon keresztül az érzelemfelismerésig, az online vagy mobiltelefonos kutatásig (a vélemények pedig legtöbbször erős korrelációt mutatnak azzal, hogy az adott cég miben erős, vagy mi a specialitása...). Természetesen minden olyan álláspont, ami a „tökéletes módszert” keresi, hibás.

A legjobb módszer ugyanis egy adott piackutatási probléma tanulmányozása, majd az elméletileg szóba jöhető módszerek három jellemzővel való leírása: minőség, gyorsaság és költség. A napi gyakorlatban – ami nem feltétlenül egyezik meg a tankönyvekben leírtakkal – legtöbbször (de azért nem mindig) az a módszer lesz a nyerő, amely viszonylag jó minőségű, viszonylag gyors és viszonylag olcsó is egyszerre. (Mivel abszolút értelemben mindhárom igény egyszerre köztudottan nem elégíthető ki a piackutatásban sem, a hangsúly a viszonylag szón van.) Ami a gyorsaság vagy a költségek előrejelzését illeti, nincs nehéz dolgunk, a minőség annál vitatottabb. Ha több módszer versenyez – a minőség és a gyorsaság pedig közel egyforma szintű – szinte mindig a legolcsóbb megoldás a nyerő. Sebesség esetében beszélhetünk túl lassú kutatásról, normális sebességű kutatásról, de olyan kutatásról is, ahol a gyorsaság nem teremt hozzáadott értéket...

A minőség mindig az ügyfél igényeinek kielégítésén alapszik, ez az a jellemző, amely a módszer kiválasztásánál a legtöbbet számít, pl. ennek viszonylatában lehet csak a legolcsóbb/leggyorsabb módszert ajánlani!

Az alábbi kérdések egy lehetséges hierarchiát állítanak fel azt illetően, hogy adott szituációban mely megoldás lehet a legkézenfekvőbb. Ha a piackutatási problémára már az első szintű megoldás is választ ad, akkor érdemes azt választani, mint a legjobb ár-érték arányú módszert minőség, gyorsaság és ár szempontjából.

  1. Létezik már a keresett adat? Elég gyakran fordul elő, hogy lefolytatják a kutatást, pedig a válasz a polcokon hever, ez a polc persze ma már inkább virtuális. Tipp: a Piackutatás Hírek oldal hírarchívumában jelenleg több, mint 70 ezer cikk szerepel, írd be a keresőmezőbe az adott iparág/termék/márka/stb. nevét, jó eséllyel értékes információkat kapsz a keresett területről, melyek szerencsés esetben akár a kutatást is kiválthatják.

  2. Megkérdezhetünk a témában embereket? Amennyiben nincs valamilyen speciális kizáró ok, a legtöbb piackutatási probléma megoldásának legegyszerűbb módja a kérdések feltevése. Mi a kedvenc kávéd? Milyen autód van? Használod a Facebook-ot? A legtöbb esetben a problémafelvetés kérdőíves formában történik; a kérdőív lekérdezésének csatornája pedig lehet személyes, telefonos, online, postai, stb. A kapott adatok számszerűsíthetők lesznek (számok, százalékok, megoszlások, indexek, stb.).

  3. Szükség van számszerűsítésre? Nem mindig! Amennyiben azt szeretnénk megtudni, mit gondolnak a fogyasztók a reklámokról, vagy éppen tudnak-e megfelelően használni egy-egy weboldalt, akkor kvalitatív típusú kutatást (melyek eredményei nem számszerűsíthetők) kell lefolytatunk, pl. gyors, egyszerű és hatékony fókuszcsoportos interjúkat.

  4. Modellezhetjük-e a kapott eredményeket, válaszokat? Ha olyan kérdéseket teszünk fel, mint pl. kire szavaznak majd az emberek a választásokon, vagy megveszik-e majd az újonnan piacra dobott müzlit, akkor a válaszok nem lesznek közvetlen összefüggésben az emberek valódi tetteivel (egyrészt az elfogultság miatt, másrészt azért, mert sokan nem is tudják még, mit tesznek majd). A válaszok azonban így is modellezhetők vagy összevethetők benchmark értékekkel, ami a valószínű eredményekkel kapcsolatban értékes iránymutatást adhat.

  5. Szükséges-e, hogy az emberek a valós belső motivációjukat osszák meg? Ha az emberek nem árulják el, mi alapján hozzák döntéseiket, és ha az egyszerű kérdésekre adott válaszaik nem használhatók modellezésre, akkor kibővíthetjük az adott kutatási módszer standard eszköztárát. Kvalitatív típusú elemzés keretében például alkalmazhatunk projektív technikákat, kvantitatív kutatás esetén pedig a Feltételes Választás (Choice Experiment) vagy az Előrejelzési Piac (Prediction Market) módszert vethetjük be. Elméletileg egyre növekvő lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy túllépjünk a tradicionális kutatási módszereken, ilyenek pl. a virtuális környezet, az implicit képzettársítások, a gamification, vagy egyéb technikák, pl. neuro-kutatás vagy érzelemfelismerés. Ezeknél a módszereknél már mélyen (esetenként nagyon mélyen) a zsebbe kell nyúlni a megrendelőnek. A módszerek egy részének alkalmazhatósága a hazai piacon nemcsak anyagi okok miatt tűnik inkább csak elméleti lehetőségnek, hanem a piackutató cégek részéről a fejlett módszertani háttér és a kellő gyakorlati tapasztalat hiánya miatt is. Nagyon egzotikus módszer esetében egyszerűen nem fogunk olyan szakértőt, céget találni, aki vagy amely kellően járatos benne.

  6. Szükséges-e a valódi élet megfigyelése? Amennyiben „laboratóriumi körülmények között” (pl. központi stúdióban történő in-hall teszt, fókuszcsoport vagy mélyinterjú keretében) nem sikerül a keresett válaszok begyűjtése, akkor a való életet kell megfigyelni, lehetőleg egyszerű és/vagy költséghatékony módszerrel, például arra kérni az embereket, hogy okostelefonjuk segítségével osszák meg velünk az élményeiket, vagy kérdezőbiztosokat küldeni az üzletekbe, háztartásokba, munkahelyekre, hogy egyszerűbb megfigyeléseket eszközölve begyűjtsék az igényelt információkat.

  7. Valóban szükség van képzett etnográfusokra, antropológusokra? Ha a való élettel kapcsolatos egyszerűbb adatgyűjtés sem elég, a következő szint (legalábbis pénz- és időbefektetés tekintetében) az, hogy képzett piackutatókat küldünk valós élethelyzetekbe, hogy információt szerezzenek, kapcsolatba kerüljenek másokkal, és megtalálják a nehezen elérhető válaszokat is. Egy remek példa: ahhoz, hogy valóban megértsük a konyhai higiénés eszközök természetét és felismerjük a folyamat hiányosságait, kérdések feltevése és megfigyelések lefolytatása nem feltétlenül elegendő, a profi kutatóknak kell színre lépniük, és elég hosszú ideig (akár hetekig, hónapokig) a helyszínen tanulmányozni az emberek viselkedését. Az etnográfiai módszer bizonyos dolgok hátterének mély megértését célozza, akár egy olyan egyszerűnek tűnő folyamat is lehet a vizsgálat tárgya, mint pl. egy szék letörlése konyhai törlőkendővel. A módszer kimondottan drága, bonyolult és időigényes.

Az említett 7 szint nyilván nem tartalmaz minden módszert, de ezekkel bármilyen módszer összehasonlítható, hogy lássuk, melyik a gyorsabb, jobb és olcsóbb megoldás. Ha például egy adott probléma a közösségi média monitorozásának módszerével megoldható, akkor az a spektrum gyorsabb/olcsóbb részén található meg. Ezzel ellentétben például a szemiotika is képes lehet adott kutatási problémák megválaszolására, de sem nem olcsó, sem nem gyors, így használata csak akkor javasolt, ha más módszer nem áll rendelkezésre.

Fontos megjegyezni, hogy egy adott piackutatási problémára a válasz nem szükségszerűen a piackutatás lefolytatása! Ha van olyan módszer, ami jobb eredményt hoz az ár-érték arányt tekintve, akkor azt célszerű választani. Például a weboldalak megjelenésekor a látogatottság mérésének legjobb módja a felugró ablakos kérdőív volt. A piac aztán fejlődött, a legjobb megoldást pedig nemsokára már más analitikai módszerek kínálták. A piackutatásnak nincs automatikusan létjogosultsága, csak akkor szabadna használni, ha nincs más megoldás. Sok probléma esetében például az online módon viszonylag egyszerűen megvalósítható A/B típusú tesztelés gyorsabbnak, olcsóbbnak és hatékonyabbnak bizonyulhat, adott esetben szükségtelenné téve a piackutatást.

(Piackutatás blog)

Címkék: piackutatás etnográfia kvalitatív megfigyelés motivációkutatás kvantitatív desk research field research