HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Közösségi ingyenkonyha marketingeseknek

2013.05.28. 17:39 Forecast Research - www.forecast.hu

A Frito-Lay nemrég egy új ízű chipset fejlesztett. Ehhez korábban fókuszcsoportos kutatást, trendelemzést és egyéb kutatási formákat használt. Ma a Facebook-ot használja. Nem feltétlenül kell annak örülni, hogy a kutatók kimaradnak a láncból és az egyre alacsonyabb belépési küszöb a kutatás demokratizálódását (egészen más nézőpontból: elsorvadását, elértéktelenedését) hozza el. Ahogy bárki írhat ma zenét, kiadhat könyvet, újságot, készíthet videofilmet, aztán megoszthatja az interneten keresztül, úgy lassan bárki piackutatóvá avanzsálhat. A minőség az összes említett esetben kérdéses, de az ingyenesség mítosza mindent visz. A The New York Times cikke kissé egyoldalúan, leginkább csak a közösségi média előnyeire koncentrálva mutatja be a folyamatot a piackutatás némely területén. Még nagyon a kezdeteknél járunk, a cégek most próbálják kitalálni, mihez is kezdhetnének az információrengeteggel. Keverednek itt a kvalitatív jellegű adatok a kvantitatívval, a big data megközelítéssel és még ki tudja mivel. A helyzet nem kicsit kaotikus, míg régebben a tudományos érvek döntötték el, hogy egy kutatási módszer mennyire megbízható, ma az abban való hit dönt. Vannak akik úgy vélik, a közösségi média az insightok (ingyenes) aranybányája, míg mások nem hisznek ebben.

fank_ch.jpg

A Lay’s Facebook alkalmazása arra kérte a látogatókat, hogy javasoljanak új ízeket, klikkeljenek a ’Kipróbálnám’ gombra, listázzák kedvenceiket. Az eredmények azt mutatták, hogy a sörbe áztatott hagymakarikák íze népszerű Kaliforniában és Ohio-ban, míg New York a churros-ért (sült tésztarudacskák cukorba mártogatva, lásd a képen) rajong.

„A fogyasztói kutatás teljesen új arcát látjuk – mondja Ann Mukherjee, a Frito-Lay észak-amerikai marketing igazgatója. „Számtalan új, izgalmas ötletnek nézünk elébe.”

A fogyasztók fejében még úgy él a közösségi oldalak – Facebook, Twitter, Foresquare – képe, mint olyan helyeké, ahol az ember gondolatait osztja meg, vagy kapcsolatba lép a barátaival. Az olyan cégek azonban, mint a Wal-Mart vagy a Samuel Adams már azon vannak, hogy a piackutatás eszközévé tegyék őket. Még nagyon a kezdeteknél járunk, a cégek most próbálják kitalálni, mihez is kezdhetnének az információrengeteggel.

Amikor a Wal-Mart arra volt kíváncsi, hova is helyezze el nyalóka formájú tortáit az üzletben, a Twitter hírfolyamát tanulmányozta. Az Estée Lauder egyik márkája, a MAC is a közösségi média felhasználóihoz fordult, amikor arra volt kíváncsi, melyik megszűnt árnyalatot hozzák vissza a piacra. A plüssállatokat forgalmazó Squishable is a Facebook-on várt visszacsatolást, mielőtt új játékot jelentetett meg. A Samuel Adams pedig arra kérte a fogyasztókat, hogy válasszanak az élesztők, komlófajták, színek és más jellemzők közül, hogy közösen alkothassanak meg egy sörfajtát, mely végül a B’Austin Ale nevet kapta és lelkes támogatókra lelt.  

„A közösségi média pontosan elárulja nekünk, mire vágynak a fogyasztóink” – mondja Elizabeth Francis, a Gilt Groupe marketingfelelőse. A Gilt arra kérte fogyasztóit, nevezzék meg azokat a termékeket, melyeket akciósnak szeretnének látni, valamint Facebook-chatet hozott létre a fogyasztók és a mérnökök között, hogy a termékeket tökéletesíthessék. „Hihetetlen dolog látni, hogy végre valós visszacsatolást kapunk, és nem csak spekulációt” – mondja Ms Francis.

A Wal-Mart 2011-ben kb. 300 millió dollárért vásárolta fel a Kosmix nevű közösségi médiával foglalkozó vállalatot. Az üzlet oka főleg az volt, hogy a Kosmix képes trendszintű kivonatokat készíteni a közösségi médiában zajló beszélgetésekből.

A felvásárlásból létrejött egyesülés neve ma @WalmartLabs, amely figyelemmel követi a Twitter-bejegyzéseket, a nyilvános Facebook-posztokat és saját keresője is van a Walmart.com-on. A technológia annyira fejlett, hogy a szavakat összefüggéseiben is megérti, valamint különbséget tud tenni a só, mint fűszer, és a Só (Salt), mint Angelina Jolie filmje között. Képes arra, hogy kijelölje a normális határait egy témának az információ mennyiségét tekintve, akár elektronikai termékekről, akár játékokról van szó. Így könnyen mérhetővé válik, ha az érdeklődés megnő. A technológia az érzelmek elemzésére is képes, hiszen ha az embereknek nagyon nem jön be egy új videojáték, akkor valószínűleg nem fognak raklap számra rendelni belőle.

„Új adatok sokasága születik napról napra a közösségi médiában” – mondja Ravi Raj, a @WalmartLabs termékekért felelős alelnöke, majd hozzáteszi, hogy ezeket az adatokat a cég arra használja, hogy megtudja, melyik árut hova helyezze el az üzletben.

A @WalmartLabs egyik legelső, tavaly nyári kísérlete kimutatta, hogy a süti nyalókák (cake pops) egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. „Már a Starbucks is árulja őket, az emberek pedig egyre többet beszélnek róla” – mondja Mr. Raj.

Raj csapata felhívta minderre a Wal-Mart vezetőségének figyelmét. A kereskedelmi osztály azonnal reagált, és cake pops automatákat helyeztek el az áruházakban. A termék olyan népszerű lett, hogy az áruházlánc az idei ünnepi szezonban is be fogja vetni.

Korábban a @WalmartLabs felismerte, hogy a lelkesedés olyan filmek iránt, mint a ’The Avengers’ vagy a ’The Dark Night Rises’ már jóval a premier előtt megfigyelhető. Így arra jutottak, hogy az áruháznak is lépnie kell, méghozzá kapcsolódó termékek forgalmazásával. A Takis nevű, erősen fűszerezett chips piacra dobása után a @WalmartLabs azt tapasztalta, hogy a legnagyobb közösségi médiás érdeklődés Kaliforniából és a Délnyugatról érkezett. A kereskedelmi vezetők úgy ítélték meg, hogy további termékek értékesítése lehetséges ezekben az államokban, piacra dobtak hát egy másik, hasonlóan fűszeres chipset a Doritos-tól, mely a Dinamita nevet kapta. A Wal-Mart Kaliforniában és Délnyugaton kezdte meg az eladásokat a tavalyi év elején, mostanra pedig további bővítéseket tervez.

A Frito-Lay számára a Lay’s Do Us nevű Facebook alkalmazás számos előnyt jelent. Először is, a cég láthatja, melyik terméke hol népszerű, az ország specifikus területeit vizsgálhatja meg. A Frito-Lay azt is vállalta, hogy a három legnépszerűbb megszavazott ízt piacra dobja, az egyik kitalálója pedig 1 millió dolláros jutalmat kap. Ms. Mukherjee szerint a cég más javaslatokat is fontolóra vesz majd. „A helyzet valódi versenyelőnyt jelent számunkra” – fogalmaz a szakember.

Az ízek versenyét a cég Amerikán kívül már lefolytatta, amely olyan eredményeket hozott, mint a csípős, fűszeres rák íze Thaiföldön, vagy a savanyú uborka íze Szerbiában.

A közösségi média előtérbe helyezése a fiatalabb fogyasztókat ragadja meg igazán. A fókuszcsoportokban vagy kutatási panelekben résztvevők legtöbbször nem fiatal emberek, a Facebook felhasználói azonban igen. A közösségi média eszközeinek kihasználása a Frito-Lay számára azt is jelenti, hogy valódi visszacsatolást kapnak.

A Kohl’s arra kérte fogyasztóit, hogy jelöljék meg azokat a termékeket, melyeket akciósnak szeretnének látni. A cég megfigyelése szerint a 18-24 év közötti korosztály erősen képviseltette magát.

A marketing szakemberek egyelőre próbálják megtalálni az egyensúlyt a személyes adatok védelme és a rendelkezésre álló óriási adathalmaz között. Mr. Raj úgy fogalmazott, hogy a Wal-Mart csak a nyilvános Facebook bejegyzéseket elemezte. A másik oldalon viszont, a Frito-Lay-hez hasonló alkalmazások hozzáférést kérnek a felhasználó személyes adataihoz (lakhely, nem, születési év, fotók, barátok neve és a bejegyzések, lájkok stb.)

„Legnagyobb részben igaz, hogy Facebook-alkalmazás engedélyezése esetén a cég rengeteg személyes adathoz fér hozzá” – mondja Mark LaRow, a MicroStrategy nevű szoftvercég termékekért felelős szenior alelnöke. A MicroStrategy-nek is van saját alkalmazása, amely képes közel 13 millió privát Facebook felhasználó adataihoz hozzáférni, ha azok engedélyt adnak.

Az alkalmazás nem csupán az adott felhasználóról, de annak barátairól is gyűjti az infókat. A marketingesek arra használhatják ezeket, hogy lássák, mit csinálnak, mit szeretnek jelenlegi és potenciális jövőbeli fogyasztóik, vagy éppen mit kedvelnek a jómódú fogyasztók, szemben a szegényebbekkel. (A MicroStrategy a személy munkahelyi beosztásából és a lakóhelyből – vagyis olyan adatokból, amiket mindig megkérdez a Facebook – következtet az adott felhasználó anyagi helyzetére.)

Mr. LaRow előáll egy példával; ha például az FC Barcelona futballcsapata (a MicroStrategy ügyfele) azt látja, hogy rajongói legnagyobb része kedveli a színész Vin Diesel-t, akkor fontolóra vehet egy esetleges együttműködést.

Nem mindenki hisz az adatok mindenhatóságában. „Az adatok sokasága nem képes megmondani, merre halad a világ” – mondja Lara Lee, a Continuum nevű tervezői tanácsadó cég innovációs vezetője, mely vállalat részt vett a Swiffer vagy éppen a the One Laptop per Child project szervezésében.

Mégis, a közösségi média adatait hasznosító cégek úgy vélik, az a képesség, amellyel látják, mit csinálnak, miről beszélnek, mire vágynak a fogyasztóik – anélkül, hogy azok egyáltalán ismernék őket – egyszerűen példa nélkül álló. „Ez nem más, mint a legnagyobb fókuszcsoport a világon” – mondja Mr. LaRow.

(NYT/Piackutatás blog)

4 komment

Címkék: marketing facebook piackutatás fókuszcsoport twitter közösségi média

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pinter.robesz · http://cawi.blog.hu 2013.05.29. 11:56:22

Tegyük fel, hogy négyféle ember van a világon:
1. aki nem használ Facebook-ot
2. aki regisztrált ugyan a Facebook-on, de maximum akkor ír oda, amikor megköszöni az ismerőseinek, hogy születésnapi vagy névnapi jókívánságokat küldtek neki
3. aki csak személyes célra használja a Facebook-ot, nem politikai vagy céges oldalakkal való kapcsolattartásra
4. aki like-ol egy csomó oldalt, beszélget, aktív a FB-on és még akár arról is elmondja a véleményét, hogy milyen ízű chipset szeretne enni.

Mindezzel azt akarom érzékeltetni, hogy lehet a Facebook-ot (vagy bizonyos országokban a twittert) kutatási célra használni, de tisztában kell lenni azzal, hogy, akik ott véleményt nyilvánítanak egy (jövőbeli) termékről azok csak töredékét adják egy termék valódi vásárlókörének, de semmiféleképpen nem reprezentálják azokat...

Forecast Research - www.forecast.hu · http://piackutatas.blog.hu 2013.05.29. 12:13:19

@pinter.robesz: Teljesen egyetértek veled. Mindennek ellenére sok olyan esettanulmányt olvastam mostanában (főleg USA), ahol multi cégek egészen konkrétan piackutatási céllal használták a Facebookot/Twittert. És az ott összecsipegetett infók alapján egészen konkrét üzleti döntéseket hoztak... Mint ebben a cikkben. A reprezentativitást jelenleg sokan támadják, szükségtelennek tartják, a kutatás tudományos - matematikai, statisztikai - megalapozottságának szükségességét kikezdik, vitatják. Szakmai cikkekben, fórumokban...neves kutatók...helyet kell készíteni az új módszereknek, a régiek útban vannak...az USA-ban már - csak nagyon kis túlzással - az online access panelek is anakronizmusnak számítanak és legyintenek rá. Tényleg az ingyenesség lesz az új üzleti modell nemsokára a kutatásban (is). Leginkább persze angol nyelvterületen...a végén még jól fog jönni, hogy kis ország vagyunk, kevesen beszélik a magyar nyelvet.

pinter.robesz · http://cawi.blog.hu 2013.05.29. 13:01:21

Persze, értem, látom én is. De lesznek még ebből fejreállások...
Én amúgy nem az akadémiai értelemben vett, patikamérlegen kimért reprezentativitást kérem számon ezeken a megközelítéseken, mert az ilyen reprezentativitás elérhetősége egy mítosz, ami már rég halott. Viszont az ilyen ingyenes közösségi kutatások bizonyos rétegek hangját nagyítják fel és állítják be, mint közvélemény, miközben itt jól körülírható embertípusról van szó, a termékeket meg rendszerint nem csak ők fogyasztják. Ez óriási kockázatokat rejt magában.

Forecast Research - www.forecast.hu · http://piackutatas.blog.hu 2013.05.29. 13:22:06

Ez a helyzet szerintem annak is köszönhető, hogy a világ (piacok viselkedése, fogyasztói magatartás, stb.) nagyon bonyolulttá (kiszámíthatatlanná? irracionálissá? ingataggá? változékonnyá? megjósolhatatlanná?) vált és a kutatási módszerek is megsokasodtak, fragmentálódtak. Ki ismeri ki itt magát? A kutatók sem. A végfelhasználó pedig a káoszban ahhoz nyúl, ami kéznél van, amihez tud és ami ingyenes - ez most a szocmédia. A többi csak ideológia, maszlag. Szerintem a Facebook (vagy Twitter, stb.) idővel a világ legnagyobb kutató cége lehet, vagy magában vagy társulva pl. a Nielsennel. (A Google már nyomul is.) Az internet (és/vagy az arra épülő struktúrák) mindent bekebeleznek, média, zene, film, TV, könyv,...kutatás,...stb., stb.
süti beállítások módosítása