HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Hírlevél, RSS

Piackutató, marketinges vagy? Szeretnél e-mailben értesülni a legújabb hírekről, blogon megjelent cikkekről? Iratkozz fel az ingyenes értesítőre itt:

Írd be az e-mail címedet:

Delivered by FeedBurner


RSS-ben követnéd a blogot? Itt felirakozhatsz RSS-re:

Portfolio Blogger

Piackutatás Hírek

Piackutatás Hírek

Nyereményjáték nyertesek

Piackutatás blog nyereményjáték nyertesek (2010):

1. Eliasné Márk Katalin (Nielsen)
2. Cselényi Emese (Gfk)
3. Jakab Áron (BellResearch)
4. Vági Krisztina (Telekom)
5. Kicsi Dóra (Nestlé)
6. Szikla Klára (Dréher-Sabmiller)
7. Repka Karina (Richter Gedeon)

Piackutató állások, álláshirdetések

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (2) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (2) capi (2) casro (1) cati (7) cawi (1) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) dove (1) Dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iwatch (1) iWatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (35) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (10) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (136) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (14) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (3) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (2) online (34) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online panel (50) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (45) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (350) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (27) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (18) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (7) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (3) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (15) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) Vizi Ferenc (1) vizi ferenc (2) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Portfolio

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Mire tanít minket a Tesco?

2012.12.03. 17:23 Forecast Research - www.forecast.hu

Sok mindenre, már ha nyitott szemmel járunk. A Tescóra érdemes figyelni, annak ellenére, hogy nálunk az olcsóság szinonimájaként és hajléktalanok kedvenc gyülekezőhelyeként vonult be a köztudatba. Ennél jóval több azért. A Tesco globálisan az élen jár például a vásárlási szokások feltérképezésében, annyira, hogy minden konkurens lánc csak messze lemaradva követi. Vagy még úgy sem. A Dunnhumby adatfeldolgozó céggel együttműködve 1993-95 között (!) kifejlesztett és bevezetett Tesco Clubcard (törzsvásárlói kártya) hatalmas siker, világszerte több millió (2010-es adat szerint 15 millió) törzsvásárlójuk vásárlási szokásait ismerik egészen hihetetlen részletességgel. A Big Data (globálisan) némelyek szerint jelenleg még csak hype, a jövő ködös és bizonytalan ígérete, a Tesco meg már több, mint 15 éve napi szinten alkalmazza, egész mélyen integrálva a módszert saját vállalati struktúrájába, na ez a valami. A Tesco évente saját bevallása szerint kb. 350 millió fontot takarít meg csak azzal, hogy a Clubcardokon begyűjtött információk alapján készletez, csak olyan árukat tartva raktáron, melyek nagy mennyiségben fogynak. Innovatív cég a Tesco, a Clubcard rendszer pedig több/mélyebb/hasznosabb információt hoz számára, mint bármilyen kutatás. Vevőcsalogató marketing módszerei, akciói, szofisztikált árképzési struktúrája is figyelemre méltó, még ha én vásárlóként visszataszítónak is találom egy-két fogásukat (közgazdász/marketinges hátterű kutatóként viszont megemelem a kalapom, elég skizofrén helyzet ez, de jól kezeljük, nemde? Nem, nem jól! Igenis jól! :-)), de kétségtelenül hatékony, megalapozott és jövedelmező. Ennyi ok elég is lesz ahhoz, hogy az ember tágra nyitott szemekkel, éberen vásároljon. Követ el hibákat is persze a Tesco, de innovatív, utat törő, új módszereket bátran kipróbáló cégeknél ez előre tervezett üzemi veszteség, teljesen természetes. Az egyenleg pozitív – ez a lényeg. (Vagy mondjam érthetőbben? A kutyák ugatnak, a karaván meg halad. A haladás legbiztosabb indikátora a csahosok megjelenése.)

Most pedig néhány „aha-élmény”, ami a Tescóban ért. Ne nagy dolgokra tessék gondolni, csak olyan hétköznapiakra. Egy kis „Tesco-gazdaságos” marketing, a Tescóban való vásárlás konzekvenciájaként. (Nem feledve, hogy a Tescót is a kis dolgok felismerése és következetes alkalmazása tette naggyá.)

Sushit csak drágán és jó minőségben (I love sushi)   

sushi2.jpgA Tesco sokáig az I love sushi makijait árulta. Szeretem a sushit, ezek pedig friss, jó minőségű termékek voltak, örültem, hogy a napi bevásárlás alkalmával be tudom szerezni, nem kell házhozszállítással bajlódni.

(Elterjedt tévhit egyébként, hogy prémium cuccokat csak exkluzív helyeken, értékesítési csatornákon keresztül lehet értékesíteni; sok esetben – elsősorban élelmiszereknél – ez óriási tévedés, szélsőséges példák kivételével viszonylag nagy volument csak nagy forgalmú helyeken lehet eladni. Jó példa: biotej. Láttam olyan kutatási anyagot, mely azt javasolta, hogy csak bioboltokban árulják, semmiképpen nem Tescóban. Mit gondoltok, a Tescóban és a többi hiperben hányszor annyi biotej fogy, mint a bioboltokban? Maradjunk annyiban, hogy nagyon sokszor annyi. Ferrari, luxus órák, ruházat – az egy más történet. Disztingváljunk. A biotej, házi kecskesajt, stb. mellett a bor is ilyen, évekig tartott, míg rájöttek a nevesebb pincészetek, hogy a belvárosi borszaküzletek nagyon elegánsak és trendy helyek, csak éppen jelentősebb volument nem fognak tudni soha értékesíteni – ahhoz bizony be kell menni a hiperekbe. Be is mentek, szép sorban, már akinek esze volt.)

Mit kell tudni a sushiról, úgy általában? Ez a termékkategória – maga a termékkategória – Mo-on luxusnak számít. Elég szomorú ez, ugye. Viszonylag kevesen hódolnak a rendszeres sushi evés luxusának, ennek vannak a magyar néplélekben és a történelmünkben mélyen gyökerező gasztro-kulturális okai is (turulba született fél-ázsiaiaknak leginkább nyereg alatt puhított kirántott hús dukál, petrezselymes burival és ubisalival), de elsősorban azért anyagi. Kevés anyagi, no sushi. Azon kisebbség tagjai, akik ezt mégis megengedhetik maguknak tetszőleges gyakorisággal, nos ezeknek nem számít az ár, a minőség annál inkább. Itt az akció nem játszik, de ha gáz a sushi, akkor bizony lesz fogaknak csikorgatása. A válság mélyülésével nyilván csökkent a forgalom, a Tesco pedig úgy gondolta, hogy akkor keres egy olcsóbb beszállítót; talált is, a nevét nem írnám ki. Kiszáradt rizs, íztelen hal, nagyon rossz minőség. Az eredeti árhoz képest faragtak 10-20 százalékot. Úgy gondolom, a termékkategória karrierje a Tescóban véget ért, tovább fog csökkenni a forgalom. Milyen hibákat vétett a Tesco?

1. Fetisizálta a forgalmat. Ha nem is volt nagy forgalom az I love sushi cuccaiból, akkor is pulton kellett volna tartani. Ha másért nem, akkor a választékbővítés miatt. Nemcsak hajléktalanok járnak a Tescóba, a nagyobb diszkrecionális jövedelemmel rendelkezőket pedig ilyen úton lehet megfogni. Hogy a nekik tetsző dolgokat (is) kínálunk (ez pedig az ő esetükben nem a 14 forintos zsömi). Hogy odaszokjanak. Aztán vesznek majd mást is. Teljesen mindegy, hogy az adott termék forgalmazása akár veszteséges. Alapfokú, OKJ-s marketing, nem rakétatudomány.

2. Nem értette meg, hogy bizonyos termékkategóriáknál a minőség mindenek felett. A sushi éppen az a termék, ahol csak és kizárólag a minőség számít. Aki képes megfizetni a sushi árát, azt csak a minőség érdekli. Pont leszarja, ha 10%-kal olcsóbban adják. Legyen árában, de superior minőségben. Akik nem fizetnek néhány makiért 1,000-3,000 forintot, azok nem fognak 10%-kal kevesebbet sem – teljesen hatékonytalan a kegyeiket keresni.

3. A hibák egymásból következnek; a Tesco lecserélte a jó beszállítót egy gagyira, ha majd az sem megy, le fogja vonni a következtetést: nincs igény erre a termékköre a Tescóban. Téves logika. Olcsóbb és rossz sushira nincs igény. (Lehet persze, nem zárom ki, hogy drága és jó sushira sincs túl nagy a mai viszonyok között – ennek mondjuk ellentmond, hogy az I love sushi saját házhozszállítására 1 órát kell várni az esti órákban, pörög a bolt rendesen –, de egyrészt nem azért, amiért a Tesco gondolja, másrészt választékbővítés és egyéb okok miatt akkor is pulton kellene tartani.)

Tanulság? Luxus cuccok nem árérzékenyek, de hihetetlenül érzékenyek a minőségre (vagy a vélt, érzékelt minőségre – erre még visszatérünk). Továbbá: mindig tarts olyan cuccokat is, melyeket a jelenlegi vevőid még nem engedhetnek meg maguknak. El fog jönni az a nap, amikor már igen. Addig pedig perspektívát kínálsz nekik és náluk jobb vevőket is behozol.

Presztízstermékeket a mai nehéz helyzetben is kínálni kell, mert ha mindent beveszünk, ami nem megy, akkor (kis túlzással) mi marad a pultokon a reggeli tejitalon (ami 99%-ban kutyatejből, 1%-ban kaucsukfa-kivonatból készül), a lisztjavítóból és egyéb adalékanyagokból álló, leginkább alternatív rágógumiként fogyasztható gazdaságos zsömin és a többször használható marhabél kotonon kívül? Illúziókra, a valamikori jobb élet reményét szimbolizáló termékekre szükségük van a vevőknek. Bonyolult ez? Nemigen.

Az utolsó 10 százalék a legdrágább

Nem szokásom Tescóban ruhát venni, de kíváncsiságból mindig megnézem. Legutóbb arra gondoltam, hogy már nem is kellene sok, hogy egyes darabok valamennyire jól (elfogadhatóan) nézzenek ki. Ezek a ruhák, vagyis egy részük mondjuk 80%-on vannak, anyaghasználatot, fazont, szabást, kidolgozottságot, dizájnt és egyéb dolgokat tekintve. 80%-os dolgokat sokan tudnak készíteni. Olcsón. Felmerülő kérdés: miért nem húzzák be az utolsó 10-20%-ot?? Úgy gondolom azért nem, mert az utolsó 10-20% behúzása a legnehezebb és legköltségesebb. Ez már valódi kutatás-fejlesztést, innovációt, piackutatást, know-how-t igényelne. Ha 80%-ra még rá akarnának tenni 15%-ot, az valószínűleg több száz (vagy több ezer) százalékkal növelné a ráfordításokat (önköltséget). És akkor már rá lehetne tenni mondjuk a Camel Active címkét is. 95% fölé pedig a legtöbb iparágban nem is célszerű menni, olyan drasztikus lenne a költségnövekedés. Tökéletes termékek nincsenek, de a 80%-os termékeket is egy világ választja el a 90-95%-osoktól (bizony, néha csak 10% különbség van a luxus meg a gagyi között), átjárás pedig többnyire nincs a kategóriák között. Hiába tűnnek úgy a Tescós ruhák, mintha már nem sok kellene ahhoz, hogy elfogadható minőséget képviseljenek, soha nem fogják ezt a szakadékot átugrani.   

Ez a Mátrix: minőség, szépség csak az elménkben létezik

Clutches_595.jpg

Tudod te nyájas olvasóm, mi az a borítéktáska? Nem, ez nem a postás bácsi táskája lesz. Na, izé, hogy magyarázzam, luxusmodell külsejű alfa-nőstényeken lehet látni celebpartikon vagy hol a francban. Ilyen csillogó, kézben fogható vagy vállra akasztható kis semmiség (az ára az többnyire nem semmiség, mármint a táskának, vagyis hogy a táskának sem...). Na, ilyenek vannak kirakva a Tescóban, sajnos az őket viselő nénik nélkül. Most az van, hogy ez valami tévedés lehet. Ezek a termékek – akárhogyan is csillognak – az adott környezetben stílusidegen, kiábrándító hatást keltenek (pedig távolról nem néznek ki rosszul). Tételezzük fel, hogy nem rossz minőségű termékekről van szó, nem lóg ki a cérna, nem fog a festék, ilyesmi. Ugyanezeket (hangsúlyozom: teljesen ugyanezeket) a termékeket képzeljük el mondjuk egy Prada, D&G, Louis Vuitton, Gucci, Chanel, Dior, Versace, Fendi (kihagytam valakit?) kirakatban. Vessük össze az érzetet, mely a Tescóban alakult ki bennünk és ami a luxusmárkák kirakatai előtt. Nagyon más, ugye? Az egyik környezetben ízléstelen, gagyi hatás, míg a másikban a minőség, a luxus érzete, nők számára egyenesen a vágy titokzatos tárgyai ezek a kis bigyuszok. (Az egyikért 3e forintot adnak, a másikért 3e dollárt.) Mi változott? A termékek nem – az volt az alapvetés, hogy példánkban ugyanazokról beszélünk. A szemlélődő személye is ugyanaz. Akkor mi? Csak és kizárólag a kontextus, amelybe helyeztük a termékeket. Változtasd meg azt és megváltoznak a róluk kialakult képzetek is, melyek – nagyon úgy tűnik – csak az elménkben léteznek. Bizonyos absztrakt fogalmakat (minőség, szépség, luxus, stb.) csak az emberi kultúra, az éppen fennálló közmegegyezés, közízlés, az adott kontextus tölt meg tartalommal. (Ha már meggyökerezett bennünk ez a gondolat és elég bátrak vagyunk, akkor akár végig is vihetjük ezt az eszmefuttatást egészen odáig, hogy nem csak bizonyos fogalmak esetén van ez így, hanem minden fogalom vonatkozásában.)

A dolgokat nem lehet önmagukban értékelni, mindig valamihez viszonyítunk, kontextusfüggőek ítéleteink. A Mátrixot nem nézzük, hanem éljük. Minőség, szépség vagy bármi más: nem létezik önmagában, objektíven. Minden közmegegyezésen alapul, ebben az értelemben pedig magunk teremtjük a körülöttünk lévő világot. („Programok hekkelnek programokat.”)

Utószó: mitől más a laptáska, mint a szusi? Miért gáz az egyik a Tescóban és miért nem a másik? Más termékkategóriáról van szó, az egyik élelmiszer, mely esetében a vevők magabiztosabban hoznak ítéletet, bízva abban, hogy az érzékszervi jellemzőit maguk is el tudják bírálni; egy márkázott élelmiszer esetén még fokozottabb a bizalom, egy jól felépített márka hatása ez esetben a Tescóban is érvényesülhet. Van még ezer ok, legyen elég annyi, hogy a dolgok összetettek, de egy csipetnyi józan ész mindenkinek segíthet az eligazodásban (legtöbbször).

(Piackutatás blog)

Címkék: marketing tesco dunnhumby big data