HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) dove (1) Dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iwatch (1) iWatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

Jerikó (Nincs több idő 3.)

2012.10.01. 17:25 Forecast Research - www.forecast.hu

Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a világgazdasági történéseknek mégis mi köze van a piackutatáshoz, miért kell ezzel foglalkozni? Aki nem érti, az nézze meg a PMSZ adatait a kutatási szakma forgalmáról, mely 2008 óta stagnál, reálértéken gyakorlatilag csökken. Véletlenül a pénzügyi válság is 2008 óta tart. Most tehát még egyszer a globális pénzügyi válságról (korábbi részek itt: 1. és 2.). Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter világháborút jósol, Jaksity György szerint Budapest nagy része válik hamarosan nyomornegyeddé, Demján Sándor szerint Európában éhezni fognak, egy átlageurópai Marokkó és Mali jelenlegi életszínvonalán fog élni. Tévednének ezek az emberek? Vagy kivételezett helyzetükből adódóan prófétikusan látják a jövőt? Sokan – nem fanatikusok, hanem tudósok, közgazdászok, politikusok, pénzemberek – az ókori Római birodalom széthullásához, az azt megelőző állapotokhoz hasonlítják a jelenlegi helyzetet és globális csődöt, éhezést, káoszt, fegyveres konfliktusokat vizionálnak. (Ez a kutatási iparágat mindössze annyiban érinti, hogy a fogyasztásra épülő társadalmi-gazdasági rendszerek összeomlása – ha bekövetkezik – egyúttal a teljes iparág megszűnését is jelenti, sok más mellett.)   

jerikos.jpgÉvek óta tart a pénzügyi válság a világban. Egyes közgazdászok szerint nemcsak pénzügyi, hanem túltermelési, strukturális válság is van, illetve ezek országonként változó keveréke. Mások szerint rendszerszintű problémák merültek fel, maga a kapitalista világrend ért el lehetőségei határához, a korábbi – erőltetett ütemű fogyasztásra épülő, nagyrészt hitelből finanszírozott – struktúra nem tartható fenn tovább, elértük a növekedés korlátait. Megint mások szerint a 2008-ban kitört válság már véget ért, jelenleg a tőkeáttétel-csökkentési folyamat zajlik, ami országonként 5-10-15 évig el fog tartani. Páratlan a zűrzavar, Athénban, Spanyolországban, Portugáliában, néhol Olaszországban már az utcán vannak a népek, Szicília kormányzója polgárháborút jósol. Angela Merkel korábban világháborúval fenyegetett. Aztán H. Kissinger, volt amerikai külügyminiszter is. Döbbenet.

Az átlagember kérdése: közel öt év alatt miért nem tudták a világ vezető hatalmai, politikusai megoldani a válságot? A válasz az lehet, hogy azért, mert egyelőre nincs megoldása. A világgazdaságot az elmúlt évtizedekben mesterségesen fűtötték, pörgették – hitelből élt a világ olyan jól, ahogy. Feléltük a jövőt. Jó életszínvonalat, fejlődést csak gazdasági növekedés mellett lehet biztosítani széles tömegeknek, jelenleg pedig a helyzet az, hogy idén, 2012-ben az éves GDP-növekedés az EU egészét tekintve várhatóan stagnálni fog, míg az euróövezetben 0,3% lesz. Az USA 1,7%-kal nő várhatóan. A kínai gazdaság még mindig jelentősen bővül – ebben az évben 7,6%-kal –, de mindezzel együtt is hároméves mélypontra lassult a kínai GDP-növekedés. Ezek a publikus adatok, de nem lennék meglepődve, ha a valós helyzet rosszabb lenne, mint a közzétett (kozmetikázott?) számok. Összességében Európa stagnál vagy recesszióba süllyed; az USA gazdasága valamivel egészségesebb, de azért nem túl acélos így sem. A kínai gazdaságot az óriási méretű belső piaca fűti ugyan, kérdés, hogy meddig? A hírek szerint ugyanis Kínában kezdenek csurig megtelni a raktárak (a globális válság miatt a kínai ipar termelésének egy része eladhatatlan, raktárakba kerül), ami beláthatatlan feszültségekhez vezethet.

Lefulladt a világgazdaság motorja, nem lehet, eddig legalábbis nem sikerült „berúgni” sem, aminek számos oka van. Érdekes mellékszál a történetben az olajhozam-csúcs (oil peak) alakulása, ami azt jelzi, hogy a folyamatos gazdasági növekedés nemcsak kereslet vagy finanszírozási oldalról korlátos, hanem az ipari termeléshez szükséges nyersanyagkészletek kitermelése sem fokozható tovább, sőt lassan már csökkeni fognak a kitermelhető mennyiségek. Ha ez időlegesen valamilyen módon mégis fokozható lenne (új lelőhelyek felfedezése, eddig gazdaságosan ki nem termelhető készletek kitermelése új technológiával, stb.), akkor a klímakatasztrófa felgyorsulása intene megálljt.

Ez sajnos tökéletes patthelyzetnek látszik. Nincs (egyre kevesebb) alapanyag a termeléshez, nincs kinek eladni, emellett olyan sincs, aki hitelezze a folyamatot. Ha esetleg mégis sikerülne újraindítani a motort (rendszert), akkor pedig a környezeti feltételek romlása szólna közbe. Környezetbarát módszerek, új technológiák kifejlesztésére már nem lesz elég idő. Ha a tudósok nem rejtegetnek szekrényeikben kész, azonnal bevethető módszereket, akkor lesz – van – egy kis gondunk, Houston!

Mindeközben a munkanélküliség, az eladósodottság és ezzel összefüggésben a lakosság elégedetlensége rohamosan nő, jelenleg még csak Dél-Európában van így, de igen hamar eszkalálódhat a helyzet. Rohamosan fogy az idő. A tőke is retteg, a tőketulajdonosok egymást tiporják, hogy negatív kamatra elhelyezhessék eszközeik egy részét pl. svájci állampapírokban (negatív kamat: betesznek 100 svájci frankot és egy év múlva visszakapnak 99 frankot – ebben az a bót, hogy legalább nem bukják el a tőke felét, harmadát, amiben jelenleg nem lehetnek biztosak, ha részvénybe, nyersanyagba, reálgazdaságba vagy akármi másba fektetnek).  

A jóslatok szerint 20-30% körüli életszínvonal romlás, államcsődök, tüntetések, lázadások várhatóak még a gazdaságilag fejlett országokban is a második összeomlási fázis során, ami még előttünk állhat. Úgy tűnik, tökéletes vihar közeleg.

Idézetek:

„Senki ne vegyen biztosra újabb ötven év békét Európában. Ha az euró megbukik, Európa bukik.”
(Angela Merkel)

„Az USA igyekszik féken tartani Oroszországot, és Kínát, és a koporsóba az utolsó szög Irán lesz, mely természetesen Izrael fő célpontja. A következő háború annyira súlyos lesz, hogy csak egy szuperhatalom győzhet, és az mi vagyunk. Pont ezért annyira sürgős az EU-nak, hogy  egy szuperállamot hozzon létre, mert tudják, hogy közeledik a háború, és ahhoz hogy Európa túlélje, egy egyetlen összekovácsolt államnak kell lennie. A ő sietségük nekem azt jelenti, hogy nagyon is jól tudják, hogy az igazi nagy leszámolás közel van. Aki ellenőrzi a kőolajat, az ellenőrzi a nemzeteket, aki ellenőrzi az élelmiszert, ellenőrzi a népeket... Ha egy közönséges földi halandó vagy, akkor felkészülhetsz a háborúra, úgy hogy vidékre költözöl, és egy tanyán kezdesz gazdálkodni, de fegyvert is kell vinned magaddal, mert éhező hordák fogják járni az országot... Már csak az utolsó dominó maradt hátra, azaz Irán, mely valóban a mérleg nyelve lesz. Kína, és az oroszok, meddig nézhetik, hogy Amerika tisztára söpör mindent? A nagy orosz medve és a kínai sarló akkor ébrednek fel az álmukból, amikor Izraelnek teljes erejéből és minden fegyverzetével harcolnia kell, hogy annyi arabot megöljön, amennyit csak tud. A romokból mi egy új társadalmat építünk majd, csak egyetlen szuperhatalom marad. Ne felejtsük el, hogy az USA-nak jobb fegyveri vannak, olyan cuccaink mely egyetlen más nemzetnek sem, és megmutatjuk ezeket a fegyvereket a világnak, amikor eljön a megfelelő pillanat.”
(Henry Kissinger)

„Az egyelőre értékválságtól sújtott és adóssághegy tetején ülő társadalom előtt kínkeserves évtized áll. Nem elég ugyanis a mostani gazdasági problémákon túllenni, de ott van még az öregedés társadalmi és gazdasági problémája, a jelenleg 1-1,5 millió mélyszegénységben élő ember kérdése, akiknek a súlya a társadalomban egy évtized alatt megduplázódhat, és akkor ez nem pár keleti, megyei szintű, hanem országos probléma lesz. Nem csak Miskolc egyes kerületei, hanem Budapest nagy része válik nyomornegyeddé.”
(Jaksity György)

„A tökéletes viharra vonatkozó prognózis négy fő eleme: európai adósságválság, stagnáló amerikai gazdaság, a fejlődő gazdaságok lelassulása és fegyveres konfliktus Iránnal. A New York-i Egyetem professzora a CNBC tudósítása szerint úgy látja, mind a négy tényező adott ahhoz, hogy a gazdasági válság a lehető legrosszabbra forduljon jövőre, vagyis több eurózóna tagország kerüljön egyszerre negatív spirálba, amivel magával ránthatja a globális gazdaságot. Fél éven belül teljesen ellehetetlenül Olaszország és Spanyolország piaci finanszírozása, Görögországban pedig megbukik a kormány. Tizenkét hónapon belül Görögország 50 százalékos valószínűséggel elhagyja az euróövezetet, a következő 3-5 évben pedig ugyancsak 50 százalékos valószínűséggel további országok követik. Ebben az esetben előfordulhat, hogy Németország például Hollandiával és Ausztriával vagy Finnországgal közösen megtartja az eurót, de az övezet így is menthetetlenül felbomlik.”
(Nouriel Roubini) 

„Európában éhezni fognak...Biztos vagyok benne, hogy így lesz. Van egy kedvenc olvasmányterületem, a görög és római kor. Teljesen az játszódik le most Európában, mint ami ezeknek a birodalmaknak a bukásakor...nagyon gyorsan fog bekövetkezni. Maga fiatal ember, még megéli. Mondjuk, a katalánok azt mondják, hogy mi jobban élünk, mint Spanyolország többi része, nem akarunk oda adózni - mert ezek így kezdődnek. És kirobban egy polgárháború. Egy OECD-tanulmány szerint a világ GDP-jéből 30 év múlva Európa 5 százalékkal fog rendelkezni. A kínai GDP az európai 2,5-szerese lesz. Ennek az lesz a következménye, hogy egy átlageurópai Marokkó és Mali életszínvonalán fog élni.”
(Demján Sándor)

„A Római Birodalmon belül a Pax Romana uralkodott, a törvény hatalma, ami lehetővé tette a kereskedelem és a kultúra felvirágzását. Az emberek élettartama hosszabb volt mint valaha (és hosszabb, mint a Római Birodalom összeomlása után nagyon sokáig). Kívülről, a Római Birodalom az ígéret földjének tűnt... Róma fokozatosan omlott össze, és a rómaiak évtizedeken keresztül alig fogták fel, hogy mi is történik. A bevándorolni akaró barbárokat csőcseléknek tekintették, de ugyanakkor a bevándorlást nem tekintették veszélynek. De amikor rájöttek hogy milyen veszélyekkel is jár ez, akkor már túl késő volt. Róma nem külső, hanem belső gyengeségek miatt bukott, amik között az elsők között kell megemlíteni a cél, identitás elvesztését. A behatoló barbár hadseregek kicsik voltak a népességhez képest. Egyszerűen jobban voltak motiválva. A Róma bukását követő világot igazából csak a "káoszként", és a "sötétség világaként" lehet leírni. A kereskedelem, valuta, és a tanulás szinte megszűnt. A városok elnéptelenedtek, és a várható élettartam lecsökkent. Róma városának a lakossága 100 ezerre csökkent a 6. században. Pár évszázaddal korábban elérte az egymilliót. Britanniában a lakosság 400 és 700 között a felére csökkent. Egyiptomban, Görögországban, és a Balkánon 1000 évre volt szükség, hogy elérjék a Római Birodalom alatti lakosság méretét. Britanniában a Római Birodalom bukását követő két évszázadban a pénzverés és a pénz használata teljesen megszűnt, és az összes kereskedelem barteren alapult. Valószínűleg nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy Róma bukása Európát 500 évvel vetette vissza.”
(A Római birodalom bukása)


Linkek:

http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/10/26/haborut_josol_a_nemet_kancellar/
http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt/kissinger_vilaghaborut_josol_szatirikus_cikk
http://hu.wikipedia.org/wiki/Olajhozam-cs%C3%BAcs
http://www.mfor.hu/cikkek/Ujra_visszatert_Europaba_a_negativ_kamat.html
http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/roubini-hamarosan-megerkezik-a-tokeletes-vihar-379699
http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20110805-keserves-evtized-elott-all-magyarorszag-interju-jaksity-gyorggyel-a.html
http://www.origo.hu/gazdasag/20120928-szegenyekre-es-muveszekre-hagyom-a-vagyonom-interju-demjan-sandorral.html

(Piackutatás blog)

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény trend gazdaságkutatás világpiac

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása