A tanulmány, amely mai középiskolásokat és egyetemistákat hasonlít össze a Baby Boomer generáció (1946-1964 között születettek) és az X generáció (1965-1982 között születettek) tagjaival azt mutatta ki, hogy a pénz, az imázs és a hírnév sokkal fontosabbak az Y generáció számára, mint az önbecsülés, az elfogadás vagy a közösség élménye. Az eredmények igazolják azt, hogy ez a generáció az ’én’-re helyezi a hangsúlyt a ’mi’-vel szemben. Ahogy azt a tanulmány szerzője egy riportjában írja: „Generációs különbségek a fiatal felnőttek életében a célok, a másokkal való bánásmód és a polgári szemlélet szemszögéből.”

Például a főiskolások 1971-ben az anyagi biztonságot a 8. helyre sorolták, de 1989-től kezdve folyamatosan ezt írják be az első helyre.

A tanulmány – melyet Jean M. Twenge, a San Diego State University professzora, Elise C. Freeman, a San Diego-i egyetem hallgatója és W. Keith Campbell, a University of Georgia tanára készített – az Y generáció viselkedését vizsgálja.

Ennek a sokat vitatott témának rengeteg szakértői véleményre van szüksége.

Neil Howe és William Strauss 2000-ben megjelent sikerkönyve, a Millenials Rising: The Next Great Generation a generációt, mint célratörő, tudatos, magabiztos embereket ábrázolta.

Ms. Twenge, az új kutatás vezéralakja másképpen gondolja.

Már korábban könyvet is írt a generációról Generation Me: Why Today’s Young Americans Are More Confident, Assertive, Entitled – and More Miserable Than Ever Before címmel, melyben így fogalmaz: „Nem látok egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a mai fiatalok kötelességtudóbbak vagy közösséghez tartozóbbak lennének. A fiatalokat ma arra tanítják, hogy saját érdekeiket helyezzék előtérbe és saját boldogulásukért tegyenek meg mindent.”

Ez a vélemény jelenik meg az új tanulmányban is, ilyen pl. a környezettudatosság háttérbe szorulása. Eszerint az Y generáció tagjai közül háromszor többen nyilatkoztak úgy, hogy semmilyen személyes erőfeszítést nem tettek a fenntartható fejlődés érdekében. Mindössze 51%-uk mondta, hogy energiatakarékosan élnek az elektromos eszközök ésszerű használatával, ezt azonban a Baby Boomer-ek 68%-a és az X generáció 60%-a is megteszi.

A tanulmány a polgári szemléletben is csökkenést tapasztalt, így csökkent a politikai részvétel, a közbizalom a kormányzat iránt, kevésbé foglalkoznak az emberek egymással, kevesebbet jótékonykodnak, és kevesen választanak olyan hivatást, amely a társadalom javát szolgálja.

Az Y generáció egy olyan kultúrában nőtt fel, ahol „több figyelem fordul az egyén, az individuum felé, mint a közösség, a csoport, a társadalom felé”- mondja Ms Twenge.

„A népszerű jelszavak a ’higgyél önmagadban’ és ’egyedi vagy’ – mondja Twenge – „Az individualizmus virágkorát éli, mindez pedig megjelenik a személyiségjegyekben, a viselkedésmódban.”

Még a társadalmi munka – ahol az Y generáció elvileg nagyon nagy számban jelenik meg – sem önzetlenségről szól többé. A tanulmány mindezt a középiskolák javára írja, hiszen kötelezővé tették az önkéntes munkavégzést az érettségi megszerzéséhez. A társadalmi munkaprogramokat előíró állami középiskolák száma az 1984-es 9%-ról 1999-re 46%-ra emelkedett.

A tanulmány legnagyobb részében az individualizmus növekedése jelenik meg, a közösségi érzés csökkenésével szemben. Ms. Twenge szerint az individualista gondolkodásnak számtalan előnye is van, mint például a tolerancia erősödése, az egyenlőség és a kevesebb előítélet, az összhatás azonban nem túl bíztató.

„Egy olyan társadalom, ahol nagy a civil szerveződés ereje, ahol az emberek segítik egymást, ahol érdeklődnek az ország, a világ problémái iránt, az sokkal működőképesebb”- mondja Twenge. „Sajnos nem ez a jellemző ma. Az emberek izoláltan élnek, el vannak foglalva saját gondjaikkal, és ez összességében nincs jó hatással a társadalomra.”  

(Forrás: Internet/Piackutatás blog)