Az infografika mindenütt jelen van. A módszer már a történelem előtti időkben is létezett – hiszen az információ átadásának gyors, egyszerű és felesleges adatokat kikerülő formája – kezdetleges gondolkodású őseink is barlangrajzokkal illusztrálták utazási élményeiket, az állatállományt és a gabona mennyiségét szintén rajzokkal követték nyomon. A későbbiekben Florence Nightingale a Coxcomb Chart-ot (1857-es találmány) használta arra, hogy nézőpontját Viktória királynőnek bemutassa. A kék részek a halált jelentették, olyan halált, mely megelőzhető betegségek következménye volt (a krími háború alatt), a piros részek a sebeket, a fekete pedig az egyéb okokat szimbolizálta. Klikkelj a fenti képre, ha közelebbről is látni szeretnéd a grafikát!
Négy évvel később a hajdani hidak és utak ellenőrzéséért felelős tábornok, Charles Joseph Minard egy olyan infografikát készített, mely Oroszország tragikus napóleoni megszállását ábrázolta. A vörös vonal jelzi a Moszkvába való bevonulást, míg a fekete vonal a visszavonulást. Ez a grafika kiválóan betölti szerepét, egyszerűen, de nagyszerűen mutatja meg, hogyan fogyatkozott meg egy 422 000 katonából álló sereg mindössze 10 000 főre szörnyű időjárási körülmények és a kemény ellenállás miatt. Minard azokról a fejlesztésekről vált híressé, melyeket a grafikában alkalmazott, például arról, hogy előzetesen már elkészített egy hasonló grafikát Franciaországban, Párizsban 1858-ban. A tudós és fotóművész Etienne-Jules Marey tökéletesen fogalmazta meg Minard képi ábrázolásának hatását: „a grafika a legjobb történetíró ékesszólásán is túltesz.”
A 20. század még tovább ment, drasztikus változások jellemezték az infografika világát. A legjelentősebb alkotások Londonban születtek. A londoni metró térképe (Harry Beck munkája) egyszerűen és tömören kommunikálja a legfontosabbakat, különösen a korabeli földrajzi térképekhez viszonyítva.
Az infografika tehát meghódította volna a 21. századot is? Mindenképpen igaz, hogy továbbra is népszerű és széles körű módszer. Az utóbbi időszakban a Google egy szignifikánsan emelkedő trendet figyelt meg, ami magára az infografika szóra való keresést illeti, a marketinges cégek pedig arra használják a grafikát, hogy üzeneteiket vírushoz hasonlóan terjesszék. Kész weboldalak létesültek a legjobb infografikák elkészítésére, bemutatására.
Mégis egyre gyakoribb problémát jelentenek az olyan infografikák, melyek nem egyértelműek, olvashatatlanok, és őszintén szólva, eléggé csúnyák is. Ahogy korábban megfogalmaztuk, a legjobb infografika ismérve, hogy igazolni tudja a régi közhelyet, miszerint ’egy kép többet mond ezer szónál.’ A legrosszabbak viszont rengeteg kárt okoznak azzal, hogy még a leggondosabban kiválasztott szavakat is képesek összekeverni, jelentésüket megmásítani. A fenti tökéletes példa erre – szavak és színek olyan örvénye, mely tökéletesen összezavarja az eredeti jelentéstartalmat. Hasonlóan negatív példa az Ikea, az egyszerű, de attraktív dizájn képviselője, mely jó szándékkal készíti bútorait, melyek mégis kb. annyira dizájnosak, mint egy iskolás gyermek által készített papírbútor, és csak vesztegeti a tehetséges tervezők idejét.
A történet erkölcsi tanulsága az, hogy ha infografikát készítesz, vagy illusztrálsz egy riportot, győződj meg arról, hogy a munkád egyszerű, de nagyszerű és megéri a ráfordított időt. Egy gyenge minőségű infografika – melynek eredetileg diagramként, mintaként kellene szolgálnia – csak időpocsékolás mind neked, mind a közönségednek.
(fg)
