HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

A 'grafikonszemét' tényleg szemét? 4 megállapítás a kutatásból

2011.05.24. 05:14 Forecast Research - www.forecast.hu

A grafikonkészítők között vita tombol. Az egyik tábor azt mondja, távolítsunk el minden nem lényeges dolgot a grafikonokról, beleértve a rácsvonalakat, osztásjeleket, sőt még a hasábok belső színezettségét is - mindazt, amit Edward Tufte úgy nevez, chartjunk (=grafikonszemét) - mert ez nem szállít hasznos információt és tönkreteszi az olvashatóságot.

A másik táborban olyan művészek vannak, mint Nigel Holmes, aki az USA Today-nak készít karikatúra-szerű grafikonokat (ezeket Edward Tufte úgy nevezi, chartoons). Érvelésük szerint a nem feltétlenül szükséges dolgok egy grafikonon fokozzák az érdeklődést és közvetítik a jelentéstartalmat.

Szerinted melyik grafikon érthetőbb? Meggyőzőbb? Emlékezetesebb?

A Saskatchewani Egyetem kutatói egy 2010-es vizsgálatban tesztelték mindkét ábrát, hogy lássák: melyiket (1) könnyebb megérteni és (2) könnyebb rá emlékezni. (Useful Junk? The Effects of Visual Embellishment on Comprehension and Memorability of Charts.)

Húsz tanuló nézett meg olyan diagramokat, mint ezek, majd a kutatók megkérték őket, hogy írják le és értelmezzék az ábrákat. Néhány héttel később megkérdezték őket, hogy mely ábrákra emlékeztek.

Az eredmények?

1. A diákok egyformán jól tudták értelmezni mindkét ábrát, mikor feltűntették az ábra témáját, az x és y-tengelyeket és az adatértékeket
2. A diákoknak jobban tetszettek a megszépített diagramok
3. A diákok jobban megértették a vizuálisan vonzóbb ábrák üzenetét
4. 2-3 hét múlva, a diákok jobban emlékeztek a tetszetősebb grafikonok üzenetére

Most, mielőtt rohannál, hogy táncoló lányok képeivel dobd fel a negyedéves értékesítési jelentést, ne felejtsd el, hogy ezek az eredmények csak abban a szituációban érvényesek, melyek hasonlóak a vizsgálat feltételeihez:

1. Egyszerű ábrák és érdektelen közönség
2. Amikor a kép egy egyszerű üzenetet erősít meg
3. Amikor a cél a közvetlen tetszés és a hosszú távú emlékezés
4. Összehasonlítva egy csúnya fekete-fehér ábrával


1. Egyszerű ábrák és érdektelen közönség

Ebben a tanulmányban a diagramok mindössze 5 adatpontot tartalmaztak és nem voltak fontosak a diákok szempontjából. Például egy 19 éves diákot 2010-ben nem különösebben érdekel egy grafikon, amely a gyémánt világpiaci árát mutatja 1978-tól 1982-ig.

Ha egyszerű grafikonokat prezentálsz olyan adatokkal, melyek nagyrészt irrelevánsak a közönségnek, azután feldíszíted az ábrákat, ezáltal érdekesebbé fognak válni. Ez igaz lehet egy USA Today olvasóra, de nem feltétlenül egy üzletemberre, kutatóra, vagy akadémikusra. A jövőbeli kutatásnak olyan komplexebb adathalmazokat kellene vizsgálnia, melyek iránt a résztvevők jobban érdeklődnek.

2. Amikor a kép egy egyszerű üzenetet erősít meg

A közönségnek jobban átment az üzenet, mikor a grafikont egy képpel díszítették. De mivel a képet szándékosan választotta a szerző az átvitt értelmű és az érzelmi értékéért, ugyan milyen más eredményre számítanál?

Ha tehát az üzeneted egyszerű és találsz egy professzionális minőségű képet, hogy megerősítsd a legfontosabb üzenetet, akkor használd. De ha egy összetett grafikont készítesz több különböző implikációval, vagy ha a közönséged tanulmányozni akarja az adatokat és saját következtetéseket levonni belőle, akkor egy metaforikus kép már zavaró dolog lehet.

3. Amikor a cél a közvetlen tetszés és a hosszú távú emlékezés

A kutatás bebizonyította, hogy az elmúlt 40 év során a képek sokkal érdekesebbek és könnyebben megjegyezhetők lettek a grafikonoknál, különösen ha a közönség érdektelen. Ezért is használnak képeket a hirdetésekben és nem grafikonokat.

Nos, igen, a grafikonok felturbózása képekkel megfontolandó, ha érzelmileg akarsz hatni emberekre. De légy óvatos. Karikatúrák hozzáadása üzleti célú grafikonokhoz több nemtetszést válthat ki, mint tetszést, és ez a hosszú távú emlékezés miatt nem túl hízelgő. A jövőbeli kutatásoknak mérniük kell, hogy minden egyes grafikon hogyan befolyásolja az előadó hitelességét.

4. Összehasonlítva egy csúnya fekete-fehér ábrával

Ennek a tanulmánynak az egyik legnagyobb gyengesége, hogy kicicomázott ábrákat hasonlított olyanokhoz, melyekkel ritkán találkozni a való világban – csontig lecsupaszítva, színek nélkül. Szükséged volt bármilyen tanulmányra, hogy meggyőzzön, érdemes egy kevés színt adni a grafikonjaidhoz? Talán azok a színes ábrák, melyeket elegánsan dizájnolnak, éppen olyan rokonszenvesek és emlékezetesek volnának, vagy még inkább, mint ezek a képpel feldíszítettek. A jövőbeli kutatásnak opcióként tartalmaznia kellene ezt.

Volt néhány kritikus (Stephen Few, Kaiser Fung), akik megkérdőjelezték a tanulmány módszertanát. De valójában lényegtelen, hogy a mintanagyság elég nagy volt-e ahhoz, hogy kiküszöbölje a mintavételi hibát és hogy a kutatók kellőképpen dokumentálták-e a módszertant. Az eredmények pontosan azok, melyekre számíthattál. Valójában ennek a tanulmánynak a legnagyobb gyengesége az lehet, hogy egyáltalán nem mondott semmi újat. (sp)

Szólj hozzá!

Címkék: statisztika prezentáció powerpoint grafikon chart adatvizualizáció

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása