Ha meg akarod győzni az embereket, hogy egy felvilágosult, nem pedig csak egy agyatlan üzletember vagy, próbálj meg belekötni a piackutatásba. Robert Bain (Research-live szerkesztő) eszmefuttatása a kötözködőkről.
Egyfolytában láthatunk példákat erre, legutóbb a Research Rockstar blog mutatott rá egy újabb hasonló próbálkozásra, egy Forbes cikkre a kutatás hiányosságairól.
Marc Babej, a marketing-stratégiai konzultáns Reason cég partnere azt írja, hogy a hagyományos kutatóeszközök alkalmatlanok, hogy felbecsüljék a marketing befektetések hatásait, melyek főleg az emberek viselkedésétől függnek és öt tippet ad, hogy mindenki bizonyos lehessen abban, hogy nem kidobott pénz a piackutatásba való invesztíció.
“Csak mert valaki azt gondolja, hogy a BMW a legjobb autó a piacon, ne gondold azt, hogy venni is fog egyet,” írja Marc Babej, ami viszont eszünkbe juttathatja a Millward Brown-os Graham Page egy olyan megjegyzését, melyet egy tavalyi interjúban tett: “Az érvelés, miszerint nem kérdezheted meg (direkt) az embereket, hogy miért vásárolnak dolgokat – valószínűleg helyes. A legtöbb piackutatás éppen ezért nem is teszi ezt.”
Babej állításai érvényesek, ameddig elmennek, viszont minden, amit mond, a kutatás egy nagyon szűk definícióján alapul és csak azt feszegeti, hogyan lehet hibásan alkalmazni (a kutatási módszereket).
A tényleges végeredmény itt attól függ, a kutatást hogyan percipiáljuk. Ha valaki azt hiszi, a piackutatást = felmérések és ábrák és fókuszcsoportok és elemzések, továbbá a kutatás értéke = a jelentés vastagsága vagy az elköltött pénz mennyisége, akkor az illető problémákkal fogja szembetalálni magát.
Szerencsére a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a kutatások kivitelezése része és kerete is a folyamatnak – és annak a felelőssége, hogy biztosítsuk a hatékonyságát, mind az ügyfeleken, mind az ügynökségeken is múlik.