A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálati jelentésében – többek között – azt állapította meg, hogy az AGB Nielsen által uralt hazai nézettségmérési monopóliumot célszerű lenne megtörni.
A GVH jelentés
A versenyhivatal médiaágazati vizsgálatának keretében a nézettségmérés hazai rendszerét is vizsgálta, mely területen a hazai piacon egyeduralkodó az AGB Nielsen Hungary. A nézettségmérés rendszerének vizsgálatát a GVH azért látta szükségesnek, mert "piaci vélekedések alapján nem volt kizárható, hogy a nézettségmérés jelenlegi rendszere a kisebb csatornák számára indokolatlanul hátrányos, illetve egyúttal a nagyobb csatornák (illetve a fentiek fényében elsősorban az RTL Klub számára) indokolatlanul előnyös". A vizsgálatban megkérdezett szereplők egyfelől elismerték: az AGB "nemzetközi standardok szerint, megfelelő mérési technológiával mér, korlátjairól megfelelő tájékoztatást nyújt". Másfelől kritikával is illették a vállalatot, mondván: mérési gyakorlata a nagy csatornák mérésére lett kialakítva, és az időközben végbement változásokhoz (csatornaszám-bővülés, tematikus, szűkebb célcsoportú csatornák megjelenése, technológiai változások) 1999 óta nem igazodott kellőképpen. A mérés a kisebb piaci szereplőkre és az általuk elért szűkebb célcsoportokra vonatkozóan nem ad megbízható adatokat, hanem csak a nagy szereplőkre és a legáltalánosabb célcsoportokra. A jelentés megállapítja: a jelenleg folyamatban lévő panelbővítés (új háztartások bevonása a mintavételi csoportba) szintén azt jelezhetik, hogy az AGB Nielsen bizonyos mértékben figyelembe veszi vevői igényeit.
A GVH-nak a cég monopolhelyzete sem tetszik. A tervezett médiatörvény szerint a véleményformáló médiumokat nézettség szerint határozzák meg, ezért az állam belép a nézettségi adatok megrendelői közé. A GVH szerint a mérő céget átlátható versenyben kell kiválasztani. Nem indokolt másokat kizárni a versenyből.
A GVH - hangsúlyozva, hogy nem az AGB módszereivel van gondja - azt javasolja: határozott időre pályáztassák meg a szolgáltatás végzését, mivel valamennyi vevő igényeit - a kisebb csatornák problémáinak megoldását is - a verseny biztosíthatná a leghatékonyabb módon.
A nézettségmérés módszere
Ezernegyven háztartásban összesen kétezer-ötszáz tévéző távirányítójának működését regisztrálja a nézettséget mérő cég. Az ebből a teljes népességre kivetített számokat a tévés piac résztvevői hitelesnek fogadják el.
- A legmodernebb digitális technológiával gyűjtött adatokból az egész világon elfogadott szisztémának megfelelő, mintavételen alapuló statisztikai matematikai módszerekkel becsüljük meg a nézettség számait - mondja Vörös Csilla, az AGB Nielsen Médiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. - A teljes lakosságot reprezentáló, véletlen statisztikai eljárással kiválasztott mintánk adatai alapján életkor, nem, foglalkozás, iskolai végzettség, családi összetétel szerint is meg tudjuk mondani, mikor, hányan, mit néztek a tévében Magyarországon.
A cég tavaly 840, az idén áprilistól már 1040 háztartásban öszszesen 2500 személytől gyűjtött adatok alapján méri a nézettséget. Minden ott élőnek saját gombja van a távirányítón, így meg lehet állapítani, mikor, melyikük, melyik műsor nézője. Vagyis a panelminta tagjai egyenként mintegy 3700 nézőt reprezentálnak (mikor a teljes lakosságra hivatkoznak, 9268248 négyévesnél idősebb potenciális tévézővel számolnak).
Hazánkban háztartásonként átlagosan 1,54 készülék van. Az AGB Nielsen a 82 magyar nyelvű csatorna közül 63-at monitoroz folyamatosan, 31-nek szolgáltat adatokat a nézettségről. Percről percre nyomon tudja követni, ki mit néz, pontos információt ad a reklámok nézettségéről is.
/Forrás: nol/
