Köszönjük az érdekes háttérinformációkat.
Az EPT függetlenségét úgy értettem, hogy nem piackutató cég érdekeltsége. De más értelmezésben valóban nem független.

A kommentemet a saját nevemmel jegyzem, a Szonda Ipsosban dolgozom, a kutatóintézet egyik vezetője vagyok. Egy barátom hívta fel a figyelmemet erre a blogra, benne az „Elárverezik a SzondaPhone-t” című bejegyzésre. Ezt követően érdeklődéssel olvastam el azokat a korábbi blog-bejegyzéseket is, amelyekre a szövegben a linkek utaltak. Ritkán szoktam válaszolni olyan írásokra, amelyeket nem tekintek etikailag elfogadhatónak, de most azért teszek kivételt, mert ez a blog nevében szakmai fórumnak igyekszik definiálni magát. Én úgy gondolom, hogy meg kellene vizsgálni, hogy megfelel-e ennek az igénynek, vagy egyszerűen csak ez a fedele egy kis piackutató vállalkozás önreklámjának.
Amire az írás elolvasása után először gondoltam: mi is történik akkor, ha az inszinuáció és az informálatlanság frigyre lép egymással? Hát ilyen helyes torzszülött bébi születik a nászból, mint a szóban forgó írás. Mivel nem tudom megállapítani, hogy a gyerek melyik „szülőjének” a génjeit hordozza inkább, had legyek jóhiszemű és feltételezzem azt, hogy itt inkább tudatlanságról, tájékozatlanságról van szó és nem rosszindulatról. Tekintsük ezt a továbbiaknak null-hipotézisnek és a következőkben próbáljuk meg igazolni, vagy cáfolni. Kezdjük az írás címével. A szerző már az alcímében nyilvánvalóvá teszi, hogy itt bizony tudatos csúsztatásról van szó, nem pedig tévedésről. Pontosan tudja, hogy nem a Szondaphone-t árverezik el, hanem a tele-marketing cég a saját kapacitását bocsátja árverésre. Ez bizony nagy különbség és kezdek is elbizonytalanodni a jóhiszeműséggel kapcsolatos előfeltételezésemben. De egyenlőre tekintsük a dolgot a bikfangos címadás egy kevéssé sikeres kísérletének. Az írás fundamentuma, hogy a Szonda Ipsost és a SzondaPhone-t összemossa, egy vállalatnak tekinti. A szerzőnek nem kellett volna az UD ZRt-hez fordulnia, hogy kiderítse, itt bizony önálló jogi személyiségű gazdálkodó szervezetekről van szó, olyanokról, amelyek nagyon eltérő tevékenységeket végeznek. Az ezzel kapcsolatos cégbírósági adatok nyilvánosak és könnyen elérhetők. A Szondaphone a Szonda Ipsos egyik alvállalkozója olyan kutatások esetében, amikor telefonos adatfelvételről van szó. De tovább pontosítva a képet, nem az egyetlen, kizárólagos alvállalkozója ezen a területen. A Szonda Ipsos meghívásos tendereken évek óta rendszeresen foglalkoztat más call centereket is. Persze ennek leírása az egész blog-bejegyzés létjogosultságát megkérdőjelezte volna, ezért a szerző ettől a kis ténytől nagyvonalúan eltekintett. Akkor hát legyen leírva is, a Szonda Ipsos piackutató vállalat és mint ilyen, nem végez semmiféle értékesítési, tele-marketing tevékenységet, nem foglalkoztat operátorokat, nincs felesleges call center kapacitása, amit minden áron értékesítenie kell. A Szondaphone ezzel szemben nem kutató vállalat, hanem a tele-marketing piac egyik vezető szereplője, amely szabadon értékesíti a valóban világszínvonalú kapacitásait – közöttük a piackutatási adatfelvételi tudását és képességét is. Az írásban persze éppen nem ilyenről van szó, hanem KGFB típusú munkáról (a rövidítés feloldása: kötelező gépjármű felelősség biztosítás), magyarul biztosítási csomagok telefonos értékesítése az év végi átigazolási időszakban. Ez ugye végképp nincs köszönő viszonyban sem a piackutatással.
Végül szeretném megköszönni azokat az aggódó jó tanácsokat, amelyeket a szerző a Szonda Ipsos külső/belső PR-jének javításával kapcsolatban tesz. Ígérhetem, ha ilyenekre szükségünk lesz a Forecast Research lesz az első, akitől segítséget fogunk kérni ahhoz, hogy hogyan is lehetne ezt a dolgot végre jól csinálni. Addig is valahogy magunk próbálunk meg ügyetlenkedni ezen a téren. Valami azért egy csöppet zavar, - és ezzel ismét visszatérnék a null-hipotézisemhez . A Szondával kapcsolatban évente több tucat médiahír jelenik meg (nem Szondás közleményekről beszélek, azok száma több száz). Bizonyára ördögi véletlen, de a blog jegyzőinek sikerült ezek közül csak azt a hármat kiemelni, amelyek egy markáns politikai irányzat orgánumaihoz köthetők és amelyek a politikai támadást szakmai köntösbe igyekeztek bújtatni és mint ilyenek nem csak a Szonda Ipsost, hanem az egész piackutató szakmát támadták. Ma már tényként közölhető, hogy ezek szimpla rágalmazások voltak, amelyek nyom nélkül enyésztek el a médiatérben.
Ezen a ponton sajnálattal kell megállapítanom, hogy null hipotézisem megdőlt, helyet kell adni annak az alternatív hipotézisnek; a Piackutatás blog tudatosan inszinuál. Ezt az állításomat csak az cáfolná, ha a szerző – immár birtokában a szükséges információknak - a következő blog-bejegyzésében elnézést kér az érintettektől, valamint az olvasóktól is a félrevezetés miatt.

Tisztelt Sterk Péter!

Természetesen tiszteletben tartom véleményét, mely az Ön szemszögéből nézve akár igaz is lehet vagy annak tűnhet. Más szemszögből nézve esetleg nem. Néhány megjegyzést fűznék a kommentjéhez.

„ez a blog nevében szakmai fórumnak igyekszik definiálni magát. Én úgy gondolom, hogy meg kellene vizsgálni, hogy megfelel-e ennek az igénynek, vagy egyszerűen csak ez a fedele egy kis piackutató vállalkozás önreklámjának.”

A blog annak definiálja magát, ami a jobb felső sarokban látható: Piackutató és marketinges szubkultúra. Piackutatás, közvéleménykutatás, médiakutatás, marketing, hírek, cikkek, vélemények, gyakorlati tapasztalatok, módszertan, alkalmazott tudományok, sztorik, képek, viccek és minden más. Ennyi. És valóban, azt sem titkoljuk el – több helyen is feltűntettük – hogy melyik cégtől vagyunk. Az interneten minden céges honlap, blog, stb. egyfajta reklám – ez is. Azt, hogy mennyire szakmai ez a blog azt nem én fogom eldönteni és nem is Ön. Majd az olvasók, akik vannak, szép számmal.

”Kezdjük az írás címével. A szerző már az alcímében nyilvánvalóvá teszi, hogy itt bizony tudatos csúsztatásról van szó, nem pedig tévedésről. Pontosan tudja, hogy nem a Szondaphone-t árverezik el, hanem a tele-marketing cég a saját kapacitását bocsátja árverésre.”

A blogbejegyzés címe olyan, mint az újságcím. Nézze csak meg az Index híreinek címadási módját. Érdekes, figyelemfelkeltő cím több olvasót hoz. Lehet a módszert kárhoztatni, de akkor a teljes magyar médiával van vitája, beleértve sajtót, TV-t, internetet, mindent. A bejegyzés legelső mondatában helyretesszük a dolgot.

„Az írás fundamentuma, hogy a Szonda Ipsost és a SzondaPhone-t összemossa, egy vállalatnak tekinti. A szerzőnek nem kellett volna az UD ZRt-hez fordulnia, hogy kiderítse, itt bizony önálló jogi személyiségű gazdálkodó szervezetekről van szó, olyanokról, amelyek nagyon eltérő tevékenységeket végeznek. Az ezzel kapcsolatos cégbírósági adatok nyilvánosak és könnyen elérhetők. A Szondaphone a Szonda Ipsos egyik alvállalkozója olyan kutatások esetében, amikor telefonos adatfelvételről van szó.”

Lehet, hogy jogilag 2 külön cég, de a SzondaPhone-t szinte az összes sajtóközleményben a Szonda Ipsos leányvállalatának aposztrofálják. Nem emlékszem arra, hogy valaha is tiltakoztak volna ez ellen. A cégek neve sem arra utal, hogy semmi közük ne lenne egymáshoz. De elismerem, hogy ebben hibáztunk, amikor nem definiáltuk egyértelműen a két cég közti különbséget. (Hogy az UD ZRt. hogy keveredett ide, azt továbbra sem értem, de Ön biztos tudja.)

„Végül szeretném megköszönni azokat az aggódó jó tanácsokat, amelyeket a szerző a Szonda Ipsos külső/belső PR-jének javításával kapcsolatban tesz. Ígérhetem, ha ilyenekre szükségünk lesz a Forecast Research lesz az első, akitől segítséget fogunk kérni ahhoz, hogy hogyan is lehetne ezt a dolgot végre jól csinálni.”

Ezt nem javasolnám, PR tevékenységgel nem foglalkozunk ugyanis. Ugyanakkor az, hogy Önök az utóbbi időben harcban állnak a magyar média egy részével, nekem nem arra utal, hogy PR fronton minden a legnagyobb rendben. De ha Ön szerint rendben van, akkor biztos így is van.

„A Szondával kapcsolatban évente több tucat médiahír jelenik meg (nem Szondás közleményekről beszélek, azok száma több száz). Bizonyára ördögi véletlen, de a blog jegyzőinek sikerült ezek közül csak azt a hármat kiemelni, amelyek egy markáns politikai irányzat orgánumaihoz köthetők és amelyek a politikai támadást szakmai köntösbe igyekeztek bújtatni és mint ilyenek nem csak a Szonda Ipsost, hanem az egész piackutató szakmát támadták.”

A piaci szereplőknek – köztük a Szonda Ipsosnak is – hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy az internet és a blogszféra nem az ő kényük-kedvük szerint működik. Válogat a hírek közt és azt teszi közzé, amelyiket jónak tartja. Annak az időnek réges-rég vége már, amikor a cég leadta a saját sajtósa által elkészített közleményt és az minden fórumon változtatás, kommentár nélkül megjelent. Hírek jelennek meg, véleményeket írnak le, ezt aztán kommentálják az olvasók...bizony, ilyen ez a világ. Azt, hogy bármilyen politikai háttere lenne annak, hogy a Szonda Ipsosról és a SzondaPhone-ról egyéb médiumokban napvilágot látott negatív híreket ill. az ezzel kapcsolatos véleményünket leközöltük, ez egyszerűen nem igaz. Hogy akkor mégis miért Önökről...? Más piac-/közvéleménykutató cég az adott időszakban nem keveredett botrányba... (A SzondaPhone-t pedig a közvélemény annak ellenére, hogy telemarketinggel is foglalkozik, elsősorban közvéleménykutatónak tartja, leginkább erről a tevékenységéről közismert.) Azt vissza kell utasítanom, hogy ezzel az egész piackutató szakmát támadtuk volna vagy Ön szerint a Szonda Ipsos jelenti az egész szakmát?
A blog amúgy is szubjektív műfaj, egy blogon objektivitást számonkérni furcsa. Azt azért hozzáteszem, hogy mindezek mellett is törekszünk arra, hogy minden oldal véleményének helyt adjunk. Erre példaként azt tudom felhozni, hogy a megjelent negatív hírek mellett ugyanúgy leközöltük a PMSZ állásfoglalását, mely egyértelműen elítélte a Magyar Hírlap cikkben megjelenteket (ez a tény hogy illik az Ön elméletébe?). Önnek is lehetősége van most kifejteni véleményét. Ha a Szonda Ipsos hivatalos állásfoglalást adott volna ki a Magyar Hírlap cikkel kapcsolatban, azt is leközöljük. Nem vagyunk abban a helyzetben (és a jövőben sem leszünk), hogy például egy országos tévécsatorna vagy napilap által közzétett hír valóságtartalmát vizsgáljuk. Gondolom, ezt Ön sem várja el egy blogtól. Egyet tehetünk: közöljük minden oldal véleményét, eddig is erre törekedtünk és ezután is ezt tesszük. Arra viszont nem vagyunk hajlandóak, hogy szelektáljunk, elhallgassuk a negatív híreket, egyfajta hamis szolidaritásból. Egyrészt azért, mert olvasóinkat érdekli, másrészt azért, mert nem értünk egyet azzal a felfogással, hogy ez a szakma érdekét szolgálná. Azokat a blog profiljába illő (akár pozitzív, akár negatív) híreket, melyeket országos médiumok közzétettek, a jövőben is meg fogjuk jelentetni, függetlenül attól, hogy kormányhoz vagy ellenzékhez közel álló (ill. ilyen hírbe keveredett) cégről van szó. És ugyanígy helyt fogunk adni az ellenvéleményeknek is, ez eltökélt szándékunk.

„Ma már tényként közölhető, hogy ezek szimpla rágalmazások voltak, amelyek nyom nélkül enyésztek el a médiatérben.”

Önnek ez a véleménye, tiszteletben tartom. Mások másképp gondolják ezt.

”Ezen a ponton sajnálattal kell megállapítanom, hogy null hipotézisem megdőlt, helyet kell adni annak az alternatív hipotézisnek; a Piackutatás blog tudatosan inszinuál.”

Nem inszinuálunk. Híreket, véleményeket közlünk. Melyek időnként vállaltan szubjektívek, mint pl. a SzondaPhone-ról szóló legutóbbi post is. Még egyszer felhívom a figyelmét arra, hogy a blog szubjektív műfaj. A vélemény pedig szabad.

„Ezt az állításomat csak az cáfolná, ha a szerző immár birtokában a szükséges információknak - a következő blog-bejegyzésében elnézést kér az érintettektől, valamint az olvasóktól is a félrevezetés miatt.”

Elnézést az olvasóktól egyvalami miatt valóban kell kérnem – ezt most itt meg is teszem – nem volt pontos a tájékoztatás abból a szempontból, hogy a Szonda Ipsos és a SzondaPhone közti különbséget nem definiáltuk megfelelően és így egybemosódott a két cég, tehát: a Szonda Ipsos és a SzondaPhone nem egy vállalat, a SzondaPhone önálló jogi személyiségű gazdálkodó szervezet. (A jó szándékot azért tételezzük fel egymásról, a két cég egybemosása nem félrevezető szándékú volt, hanem egyszerű figyelmetlenség.)

Üdvözlettel:

Józsa Gyula

A post szövegét olyan módon javítottam, hogy egyértelműen kiderül, melyik cégről (SzondaPhone) szól, a Szonda Ipsos érintettsége pedig nem merül fel benne. Ugyanezen okból javításra került a Hír-Tv videójáról szóló korábbi post címe is.
Ezekben a dolgokban valóban hibáztunk (köszönjük Sterk Péternek, hogy felhívta erre a figyelmet), a jövőben különös figyelmet fogunk arra fordítani, hogy egyértelműen megkülönböztessük a SzondaPhone és a Szonda Ipsos cégeket.

Tisztelt Józsa Gyula!
Egy valamiben teljes az egyetértésünk: a vitatott dolgok nagy részét másképp látjuk. És ezzel nincs is semmi baj, ha a vita, a nézetek ütköztetése az írott és íratlan etikai normák által kijelölt mezsgyén belül marad. Válaszának legfontosabb része, - a szóban forgó blog-bejegyzés korrigálása - számomra megnyugtató volt. Ez lehetővé teszi, hogy polémiánkat folytassuk. Ugyan akkor nem szeretnék visszaélni sem az Ön, sem az olvasók türelmével, ezért részemről befejezésként, már csak néhány megjegyzésére reflektálnék.
1. Címadás. A frappáns cím valóban eszköz az olvasók figyelmének elnyerésére. Ám jellegzetesen eltér a tabloid és a minőségi újságírás címadási gyakorlata mégpedig a szenzációshajhászás vs. megbízható hírforrás dimenzió mentén. Tetszik, nem tetszik, a címadás is pozicionálja a tartalom megbízhatóságának, - és így az adott médiumnak - a megítélését.
2. Tűrőképesség. Elhiheti, hogy ebben van némi gyakorlatunk. Azt természetesnek kell tekinteni, hogy ha valaki elől fut egy versenyben, azt a többiek üldözik és szeretnék megelőzni. Meg azt is, hogy a piaci vezető pozíció nem egyenlő a népszerűségi vezető pozícióval. Az is evidencia, hogy az éles piaci versenyben általában nem grál-lovagok mérkőznek egymással. Tehát mindez rendben van, ez a játék része. Aztán tűrőképességből külön leckét kell vennie annak, aki a piackutatás egyik sajátos területét a politikai közvélemény-kutatást is műveli. Itt ugyanis még a piacinál is durvább szabályok érvényesülnek, a nagyobbnak kijáró támadás feldúsul a politikai szekértáborok éles szembenállásából fakadó, sajátos gyanakvással, előítélettel és inszinuálással. Ön azt írja „Híreket, véleményeket közlünk”. Mostanában nem igen olvasom a Magyar Hírlapot, de régebben a vélemény oldaluk szlogenje az volt, hogy a „hír szent, a vélemény szabad”. Ennek minden betűjével egyetértek, de csak akkor, ha a hír igaz és vélemény a már említett etikai normáknak megfelel. Ilyen értelemben az átvett hamis, ellenőrizetlen hír és annak kommentárja ugyan olyan manipulatív, mint az eredeti volt.
3.A szakma jó hírneve. Azt írja, hogy „Azt vissza kell utasítanom, hogy ezzel az egész piackutató szakmát támadtuk volna vagy Ön szerint a Szonda Ipsos jelenti az egész szakmát?” Valószinüleg félre értett, ui. én azt írtam, hogy a blogban átvettek olyan politikailag motivált írásokat „…amelyek a politikai támadást szakmai köntösbe igyekeztek bújtatni és mint ilyenek nem csak a Szonda Ipsost, hanem az egész piackutató szakmát támadták” Tehát Önök tényleg nem támadták a piackutató szakmát, „csupán” asszisztáltak ehhez. Nem gondolom, hogy a Szonda Ipsos lenne az egész szakma, - ez nyílván csak hatásvadász fordulat volt az Ön részéről, de azt tudom, hogy a PMSz példamutatóan korrekt állásfoglalása – amelyet a blog is közöl - így fogalmaz: „Szövetségünk nem kíván egykori tagtársa fogadatlan prókátora lenni, hiszen a Szonda Ipsos - ha érdemesnek tartja - reagálhat a cikk rá vonatkozó állításaira. Nem hagyhatjuk szó nélkül ugyanakkor, ha egy szakszerűtlen írás rontja szakmánk és képviselőinek hírnevét, megkérdőjelezi tisztességét, még nehezebbé téve a szigorú sztenderdek szerint, korrekt módon dolgozó kutatók és kérdezőbiztosok munkáját. Reméljük, állásfoglalásunkkal némiképp ellensúlyozhatjuk az írás tévedéseit, és enyhíthetjük a szakmát ért kárt.” Hogy nevén nevezzük a gyereket, ez esetben a Magyar Hírlap "Számla nélkül fizeti kérdezőit a kormányközeli Szonda Ipsos" című, Bertók László által írt cikkről van szó, amit Önök szó szerint átvettek és helyesnek tartják a mai napig szerepeltetni blogjukban. Mert, hogy a hír szent (még ha hamis is) és „….nem vagyunk hajlandóak, hogy szelektáljunk, elhallgassuk a negatív híreket, egyfajta hamis szolidaritásból”.
Nos, tisztelt kolléga, úgy látom, hogy ezeknek a kérdéseknek a megítélésében valóban áthidalhatatlan ellentét van közöttünk.
Sterk Péter

Tisztelt Sterk Péter!

Úgy gondolom, hogy megtettünk mindent, amit ez ügyben megtehettünk, a postokat átszerkesztettük, címet átfogalmaztuk, tévedésünket elismertük. Nagyon röviden még néhány gondolat, köztük az első a legfontosabb:

1. Ön ezt írja: „a Magyar Hírlap "Számla nélkül fizeti kérdezőit a kormányközeli Szonda Ipsos" című, Bertók László által írt cikkről van szó, amit Önök szó szerint átvettek és helyesnek tartják a mai napig szerepeltetni blogjukban...”

Ez igen súlyos tárgyi tévedés az Ön részéről, ugyanis: az említett cikket NEM VETTÜK ÁT, azt blogunkban nemhogy a mai napig, de SOHA NEM SZEREPELTETTÜK sem szó szerint, sem kivonatosan, sem sehogy!!! Bizonyára nem olvasta el figyelmesen a postokat, mindössze egy, a Magyar Hírlap oldalára mutató linket szerepeltetünk abban a postban, amelyik a PMSZ állásfoglalását közli, aki akarja, ott – a Magyar Hírlap oldalán! - elolvashatja a cikket. Többek között azért sem vettük át, mert valóban aggályos; ezzel szemben viszont a PMSZ állásfoglalását szó szerint közöltük. De a lehetőséget meg akartuk adni az érdeklődőknek, hogy ha akarják, megnézhessék a cikket. De még egyszer hangsúlyozom: NEM a blogon! Erre a hamis állításból kiinduló gondolatmenetre felfűzött sommás következtetései így értelmetlenek, azokra nem is kívánok reagálni.

2. „Önök tényleg nem támadták a piackutató szakmát, csupán asszisztáltak ehhez.”

Azért mert közöltünk egy Magyar Hírlap oldalára mutató linket (mellétéve a PMSZ teljes állásfoglalását!) és nem hallgattunk inkább az egész ügyről??? Ejnye...

3. Címadás. Ez már kisebb súlyú kérdés. De ha az Ön véleményét vesszük alapul, akkor mondjuk az Index sem megbízható hírforrás, mert a „szenzációhajhász” címadás bizony náluk napi gyakorlat. Az én véleményem szerint viszont nem ezen múlik a megbízhatóság, ez egyfajta válasz az olvasók emelkedett ingerküszöbére, nevezhetjük marketingfogásnak is, ne értékeljük túl a jelentőségét.

4. „az átvett hamis, ellenőrizetlen hír és annak kommentárja ugyan olyan manipulatív, mint az eredeti volt.”

Sokadszor ismételem: a Magyar Hírlap cikket SEMMILYEN formában nem vettük át és azt mi nem is kommentáltuk (az olvasók lehet, hogy igen – ezt most pontosan nem tudom – de nem fogjuk cenzúrázni az olvasói véleményeket).
Az Inno-Res ügyet és a Hír-Tv SzondaPhone ügyet közöltük, miután országos médiumok (Tv, rádió, sajtó) is közölték, az első esetben Levendel Ádám is nyilatkozott a Szonda részéről a Kossuth rádióban (amely nem az a kimondott bulvármédia), a második esetben pedig volt dolgozók nyilatkoztak, Apeh vizsgálat indult, nem tűnt valószerűtlennek az ügy. (De ez utóbbi a SzondaPhone-nál történt, tehát Ön ebben – mint Szonda Ipsos vezető – nem érintett.)
Summa summárum: hamis, ellenőrizetlen hírt NEM vettünk át és nem kommentáltunk. Azt továbbra is tartom, hogy egy blognak nincs lehetősége arra, hogy országos médiumok által többszörösen leközölt hírek valóságtartalmát vizsgálja, nem tudom, hogy Ön szerint ezt hogyan tehetnénk meg. (Azt a megoldást ugyanis, hogy semmilyen negatív hírt ne közöljünk, nem fogjuk követni.)

Józsa Gyula

Mindenkinek ajánlom a figyelmébe a Karmamedia oldalán megjelent alábbi postot, mely a TV2 botránnyal kapcsolatosan íródott:
karma.blog.hu/2009/01/15/hogyan_ne_kezeljunk_valsagot

Nagyon jól összefoglalták, amit én is gondolok a válságkezelésről (csak én nem tudnám ilyen szépen megfogalmazni). Rövid idézet a postból:

"...szemmel láthatóan lövésük sincs az internetről. Az internet Kínát és a világ még néhány egészen szomorú helyét leszámítva anarchista médium, melynek legfeljebb a fő áramlatait lehet alakítani. Az internet, mint médium nem ismeri azokat a fogalmakat, hogy tekintélytisztelet, informális befolyásolás, hatalommal fenyegetés, és általában nem tűri az olyan próbálkozásokat, melyek a gazdasági, politikai vagy egyéb cenzúrával kapcsolatosak."